Mint elmondta, kiderült, hogy az egyiptomi férfi jó anyagi körülmények között élt, 1300 euróért bérelt lakást, és egyébként kereskedelmi igazgatóként dolgozott. Felhívta a figyelmet: esetében egy hirtelen radikalizálódásról beszélhetünk, mivel a közösségi oldalán az Iszlám Államot érintő bejegyzések nem sokkal a támadás előtt jelentek meg.
Horváth szerint formalogikai alapon nem volt értelme a támadásnak, ahogy fogalmazott: “miért akar valaki bejutni egy múzeumba két machetével?” Azt valószínűsíti, hogy akárcsak a 2015 novemberi párizsi támadások felelősének tartott Abdeslaamék tették azt Magyarországon, ő is a terroristák egy új útvonalát tesztelte, és azt, hogy egy Dubajból érkezőre mennyire figyelnek a francia hatóságok.
Egy felvetésre úgy válaszolt: profi módon hárították el a támadást a katonák, mert nem a mellkasára céloztak, ahol robbanómellény szokott lenni és a táskáját sem érték lövések. Hozzátette: ugyan most nem működik együtt a hatóságokkal, de rövid időn belül vallomást tehet a sérült férfi.
Törökország: politikai szál?
A vasárnapi törökországi tömeges letartóztatásról két verziót említett a katonai titkosszolgálatok volt főigazgató-helyettese. Úgy fogalmazott: egyrészt ha igaz a hír, hogy az Iszlám Állam hívei kerültek őrizetbe, akkor a török hatóságok is bekeményítettek az Iszlám Állammal kapcsolatban.
Másrészt nyár óta mindig élni kell a gyanúperrel, hogy politikai okok is lehetnek a letartóztatások mögött, ezért nem zárná ki Horváth József, hogy gülenisták ellen is irányult a hétvégi akció.