2024. október 28. Simon, Szimonetta
„A vers végtelen” – Különleges telefonfülkét is átadtak a költészet napján Lillafüreden
Kujan István
|
2017. április 11. 13:23
|
frissítve: 2017. április 12. 20:41
A magyar költészet napján, április 11-én átadták a közönségnek a VersVonalat Lillafüreden. A fiatalabbak körében talán már nem is ismert telefonfülkébe lépve, a telefonkagylót a fülünkhöz emelve nem vonalat kapunk, hanem vers szólal meg benne. De az ünnep nem pusztán erről a meglepetésről szólt Miskolcon: a hagyományoknak megfelelően az Óda-táblánál, majd József Attila-szobránál is koszorút helyeztek el a versek, a költészet ünneplői.

Telefoncsörgéssel kezdődött az Óda című vers születésének helyén a magyar költészet napjának ünneplése. A VersVonalat, azaz a verset mondó telefont, ami az Óda-tábla közelében áll, Örkény István: Ballada a költészet hatalmáról című novellája ihlette, és az ünnepséget is szervező II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár álmodta meg és hozta létre. (A telefonfülke egyébként egy hétig marad Lillafüreden, azután a II. Rákóczi Ferenc könyvtár előtt várja azokat, akik költőkkel szeretnének telefonálni.)

Mint arra Csörnök Mariann, a könyvtár PR-munkatársa rámutatott, az egyperces novella azt mutatja be, hogyan változtatta meg egy telefonfülke életét négy verssor.

kolteszet_napja_170411ml_24.jpg

– Miért is lenne lehetetlen ez a gondolat, hiszen hány ember életét befolyásolják, változtatják meg, sőt akár irányítják is a versek? A költészet hatalma pluszjelentéssel, plusztartalommal és élménnyel tölt meg helyeket és időt. Ez a plusz hívja ide Miskolc városának verskedvelő közönségét is – mutatott rá.

A gyönyörű Lillafüred, a Hámori-tó partja, a közeli Szeleta-barlang és a vízesés mind kellett ahhoz, hogy József Attila megírja „a huszadik század talán legszerelmesebb himnuszát” – fogalmazott köszöntőjében Papp Ferenc kulturális főtanácsos.

kolteszet_napja_170411ml_19.jpg

– A hely kultikusságát, ezt a becset a mi feladatunk megőrizni, ápolni – hívta fel a figyelmet Papp Ferenc. – Akár azzal is, hogy olvasunk, hogy a mindennapjaink részévé tesszük az olvasást. Meglátásom szerint mindig versekkel kellene megélnünk a mindennapjainkat, keserűségeinket és örömeinket egyaránt.

Az Óda-táblánál Jánosi Zoltán irodalomtörténész mondott ünnepi beszédet. Mint fogalmazott, József Attila „nem az egyes arcokhoz, egyes csoportokhoz, társadalmi rétegekhez, hanem a teljes nemzethez állt oda”.

kolteszet_napja_170411ml_23.jpg

– „Kívül és fölötte áll minden torzító erő, félresiklató, feledtetni kívánó akaraton. Nem bújik teóriák mögé, nem dörgölőzik, nem helyezkedik, hanem jó száz éve itt van velünk, együtt van velünk, és nyíltan és bátran a hazáját értelmezi” – emelte ki az irodalomtörténész.

– A költészet napján azt üzeni, hogy soha nem lehet vége a költészet világelemző és világokat alkotó küldetésének, mert a vers végtelen. A költészet nem más, mint az Isten felénk pillantó tekintetének folytatása, talán az maga – fogalmazott Jánosi Zoltán.

kolteszet_napja_170411ml_29.jpg

A költőről a költőtársak gondolatai is elhangzottak Vajda Éva, a Miskolci Nemzeti Színház művésze, valamint Balázs István előadóművész tolmácsolásában – a verseket, versrészleteket tőlük hallhatta a közönség, és az ő hangjukon szólal meg a VersVonal is.

kolteszet_napja_170411ml_55.jpg

Az Ódát idén Lajos András, a Miskolci Nemzeti Színház művésze adta elő József Attila szobránál. A műsorban közreműködött még a Verszenekar, valamint Takács Anna, a 2016-os városi versmondó verseny győztese.

Nem

Olvasnivaló

Ajánlat