Minden idők legfiatalabb francia köztársasági elnöke még mindig nem árulta el, hogy a vasárnapi beiktatását követően ki vezetheti az új kormányt, de egy éve alakult politikai mozgalmának főtitkára, Richard Ferrand nem zárta ki, hogy az eddig ellenzékben lévő jobboldalról érkezik a miniszterelnök. Bruno Le Maire volt miniszter, a jobboldal egyik vezetője ezt alapfeltételnek tekinti ahhoz, hogy csatlakozzon az új kormányhoz. A korábban Francois Fillon konzervatív elnökjelölt kampánystábjához tartozó Bruno Le Maire-t a francia sajtó esélyesnek tartja valamelyik miniszteri posztra. A jobboldal egyik másik prominens képviselőjének, Christian Estrosinak, Nizza korábbi polgármesterének a neve is felmerült lehetséges kormánytagként, de ő cáfolta az értesüléseket.

Christophe Castaner, a megválasztott elnök szóvivője elmondta: az új elnöki többségben fele-fele arányban lesznek nők és férfiak, felét a civil társadalomból érkező szakemberek, a másik felét pedig korábbi szocialista, jobboldali és centrista politikusok fogják alkotni. A jobbközép Köztársaságiak megosztottak a követendő stratégiában, s annak kialakítására kedden délután ülésezik a pártvezetés.

Francois Baroin - a júniusi nemzetgyűlési választások előtti kampány vezetője és a párt miniszterelnök-jelöltje - mindenesetre arra figyelmeztette Bruno Le Maire-t, hogy amennyiben tagja lesz a jövő héten megalakuló új kormánynak, a választókörzetében a párt jelöltet indít vele szemben. A Szocialista Párt is kedden ülésezik, hogy eldöntse: Emmanuel Macron többségéhez vagy pedig az ellenzékhez kíván tartozni. Bernard Cazeneuve távozó miniszterelnök és a párt választási kampányának vezetője egyértelműen kizárta, hogy tagja lesz az új kormánynak, ugyanakkor ellenzéki szerepet sem szeretne vállalni Macronnal szemben. Manuel Valls korábbi szocialista miniszterelnök viszont bejelentette, hogy szeretne az elnöki többség jelöltje lenni a nemzetgyűlési választásokon, és ennek érdekében Macron La République en marche (A Köztársaság lendületben) néven újjáalakuló pártjába is belépne. A volt kormányfő hasonló lépésre kért minden olyan „progresszív” politikust, akik Macronra szavaztak már az elnökválasztás első fordulójában. Valls az RTL rádiónak adott interjúban azt mondta: nem tagadja meg harminc éves politikai múltját, továbbra is baloldali marad, de szerinte „a Szocialista Párt halott”.

Macron szervezete azt közölte, hogy Manuel Valls egyelőre nem adott be pályázatot képviselői helyre, ami pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy az új nemzetgyűlésben esetleg az elnöki tábor soraiban foglalhasson helyet. Az 577 képviselői helyre a mozgalom pályázatot írt ki, s a képviselői helyekre több mint 16 ezren jelentkeztek. A kiválasztott jelöltek névsorát, akik közül eddig 14 név ismert csak, csütörtökön ismerteti a szervezet, amelynek kitűzött célja a politikai élet erkölcsössé tétele, ezért kizárólag büntetlen előéletű választópolgárok jelentkezését fogadták el. Macron szóvivője ugyanakkor azt mondta: Vallsnak esélye lehet arra, hogy képviselőjelölt legyen az új párt színeiben, miután elhagyta a szocialistákat. Jelöltsége ugyanakkor nem automatikus, azt az illetékes bizottságnak kell megvizsgálnia és jóváhagynia.

Az elnökválasztáson alulmaradt Marine Le Pen, a Nemzeti Front jelöltje közben bejelentette, hogy szélesebb mozgalommá kívánja átalakítani az apja által 45 éve alakított pártot annak érdekében, hogy még hatékonyabb legyen a hatalom felé vezető úton. A Kantar Sofres-OnePoint közvélemény-kutatóintézet friss felmérése szerint a június 11-én és 18-án esedékes kétfordulós nemzetgyűlési választások első fordulójában Emmanuel Macron pártja a szavazatok 24-26, a Köztársaságiak 22, a Nemzeti Front 21-22, a radikális baloldal 13-15, a Szocialista Párt pedig 8-9 százalékát szerezheti meg.