2024. április 30. Katalin, Kitti
Európa társvédőszentjére emlékezünk
Mike György
|
2017. augusztus 09. 16:56
|
frissítve: 2017. augusztus 11. 12:22
Augusztus 9-én emlékezik a katolikus Egyház a Keresztről nevezett Szent Benediktára, Edith Steinre, Európa társvédőszentjére. A filozófusnő, karmelita szerzetesnő hitéért halt vértanúhalált az auschwitz–birkenaui gyűjtőtáborban 1942-ben ezen a napon. Mike György jegyzete.

Edith Stein 1891 október 12-én született Breslauban (Wroclaw). Tanulmányait a szülővárosában, majd Göttingenben végezte, ahol Edmund Husserl tanítványa volt, majd követte őt Freiburgba is, ahol a tanársegédje lett.

Egész életében szenvedélyesen kereste az igazságot, aztán elolvasta Avilai Szent Teréz életrajzát és megtalálta. Ennek hatására 1922. január 1-én megkeresztelkedett, és a speyeri dominikánus leányiskolában lett nevelő és tanár 1922 és 1932 között. Itt a jezsuita Erich Przywara megbízásából németre fordította Henry Newmann bíboros leveleinek és naplójának egy kötetét, és Aquinói Szent Tamás De veritate (Az igazságról) című művét.

stein1.jpg

„Aki az igazságot keresi, Istent keresi, tudva vagy öntudatlanul” – írta Edith Stein. 1933-ban teljesült a vágya: belépett a kölni karmelita monostorba, ahol 1938-ban tett örökfogadalmat. A Keresztről nevezett Teréz Benedikta nevet kapta, és életét a népéért ajánlotta föl. Hazáját a zsidóüldözés miatt el kellett hagynia, és 1938-ban a hollandiai Echt karmelita kolostorába nyert felvételt. Itt írta meg Keresztes Szent Jánosról szóló, A Kereszt tudománya c. könyvét. A holland püspöki konferencia 1942. július 20-án nyilvánosan elítélte a náci fajelméletet. Az erről szóló körlevelet az összes templomban felolvasták. Válaszként Hitler július 26-án elrendelte Hollandiában az áttért zsidók letartóztatását is. Származása miatt Edithet 1942. augusztus 2-án a németek több nővérrel együtt letartóztatták, és Auschwitzba hurcolták, ahol augusztus 9-én kivégezték.

Edith Steint II. János Pál pápa 1987. május 1-én Kölnben avatta boldoggá, és 1998. október 11-én Rómában, a Szent Péter téren iktatta a szentek sorába, és egyben Európa társvédőszentjévé nyilvánította.

Magyar nyelven Kormos József írt tanulmányt Edith Stein filozófia- és vallásértelmezéséről.

Ebben írja a szerző: a „Tanulmányok Keresztes Szent Jánosról – a Kereszt tudománya” című művében Edith Stein a kereszt és a szeretet kapcsolatáról vallott felfogását ismerhetjük meg. Jézus Krisztus kereszthalála Isten szeretetének a megnyilvánulása, így a kereszt és szeretet összekapcsolódik, eggyé válik, egyet jelent. Isten a keresztben mutatta meg a szeretetét. A szeretet kölcsönösségéből következően az ember Isten iránti szeretetének is a keresztben kell megmutatkoznia. Edith Stein a léleknek azt a belső útját írja le, amelynek során egyesül Istennel. Eközben olyan misztikus szerzők fogalmaira támaszkodik, mint Avilai Szent Teréz és Keresztes Szent János.(sötét éjszaka, titkos létra, lelki eljegyzés).

Edith Stein az 1939. június 9-én megfogalmazott lelki végrendeletében a következő gyönyörű gondolatokat írta:

„Köszönetet mondok teljes szívemből elöljáróimnak, és minden kedves nővértársamnak azért a szeretetért, amellyel befogadtak, és minden jóért, amiben e házban részesültem.

Azt a halált, amelyet Isten nekem szánt, örömmel fogadom el már most tökéletes megadással Isten szent akaratában. Kérem az Urat, hogy fogadja el életemet és halálomat az ő dicsőségére és magasztalására, Jézus és Mária Szent Szíve és az Anyaszentegyház minden ügyéért, különösen szent rendünk, nevezetesen a kölni és az echti Kármel fennmaradásáért, megszenteléséért, és tökéletesedéséért, engesztelésül a zsidó nép hitetlenségéért, hogy az Urat az övéi fogadják be, és eljöjjön az ő dicsőséges országa, Németország megmentéséért, és a világ békéjéért, végül élő és elhunyt hozzátartozóimért, és mindenkiért, akit Isten nekem adott, hogy közülük egy se menjen veszendőbe”.                                

 

Nem

Olvasnivaló

Ajánlat