Tóth Norbert hozzátette: "nem szerencsés egyetlen nemzeti kisebbséggel szemben sem ilyen jogszabályokat alkotni", tússzá téve az e közösséghez tartozókat. Mint mondta, az új jogszabály legalább négy, Magyarország és Ukrajna között fennálló szerződést sért.  Megjegyezte, hogy Ukrajna több nemzetközi szervezethez közeledésére is kedvezőtlen hatással lehetnek a történtek. Az Európai Unióban "a kisebbségi jog tisztelete csatlakozási feltétel" - hozott példát Tóth Norbert, aki szerint ha a magyar kormány perre menne ebben az ügyben, szinte biztosan megnyerné azt.

Szijjártó: az ukrán oktatási törvény elfogadása Magyarország „hátba szúrása”

- Ideje a legkeményebb eszközökhöz nyúlni a Kárpátalján élő magyar kisebbség védelme érdekében – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az M1 keddi műsorában. Szijjártó Péter megerősítette: az ukrán oktatási törvény módosítása miatt azt az utasítást adta a magyar diplomatáknak, hogy a nemzetközi fórumokon ne támogassanak olyan kezdeményezést, amely az ukránoknak fontos.

A politikus szégyennek és gyalázatnak nevezte az ukrán oktatási törvény módosítását, különösen azután, hogy a magyar kormány támogatta Ukrajna európai törekvéseit, és sokszor kérte, ne változtassák meg a jogszabályt. Ezek után az oktatási törvény elfogadása másként nem értékelhető, mint Magyarország “hátba szúrása”

– fűzte hozzá. Ebben a helyzetben Magyarország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az ENSZ, az EU és az Európa Tanács kisebbségi ügyekkel foglalkozó biztosaihoz fordult. A magyar kormány azt kéri, fejtsenek ki nyomást Ukrajnára. Annál is inkább, mert azok után, hogy a törvény az ötödik osztálytól elveszi az anyanyelven tanulás jogát a kisebbségi diákoktól, hazugság azt állítani, hogy Ukrajna szavatolja a nemzeti kisebbségek jogait az európai sztenderdeknek megfelelően” – mondta Szijjártó Péter. A politikus fontosnak nevezte az ötpárti konszenzust, vagyis az egységes fellépést az oktatási törvény ügyében. Úgy fogalmazott: olyan viszonyok alakultak ki több környező országgal, amelyek elvárhatóvá teszik a magyar diplomácia részéről a kemény hangnemet, és azt, hogy akár fájdalmas eszközöket is alkalmazzon Romániával és Horvátországgal szemben. 

A magyar külpolitikának az a feladata, hogy megvédje a magyar embereket, bárhol is éljenek a világon” – közölte. Szijjártó Péter a hurrikán sújtotta térségben tartózkodó magyarok evakuálásáról hangsúlyozta: világossá vált, hogy a hollandok, a németek és az amerikaiak saját állampolgáraikat menekítik ki St. Martin szigetéről, ezért megállapodtak egy amerikai légitársasággal, amely Dominikáról kedden átrepül az ottrekedt magyarokért. Időközben a kilenc magyar állampolgár közül négyen elhagyták a szigetet, így egy francia-magyar kettős állampolgársággal rendelkező öttagú család maradt St. Martinon. A magángép akkor fog berepülni, ha erre engedélyt kap a helyi hatóságoktól – mondta a politikus.

Mint ismeretes, a szeptember 5-én megszavazott ukrán jogszabály kimondja: hároméves átmeneti idő után a nemzetiségi kisebbségek – vagyis a határon túli magyarság is – csak az óvodában, illetve az elemi iskolában (1–4. évfolyam) tanulhatnának az anyanyelvükön, később ukránul lenne kötelező folytatni tanulmányaikat. A kisebbségekre vonatkozó cikkelyek miatt tiltakozását fejezte ki Magyarország, Románia és Lengyelország is, a magyar parlamenti pártok pedig közösen szólították föl az ukrán elnököt hogy ne írja alá a kisebbségek jogait sértő oktatási törvényt.