A feltevés abból a kutatásból ered, amelyben megmérték a dél-amerikai szarvasbéka (Ceratophrys cranwelli) harapásának erejét: 4,5 centiméteres fejátmérőjével 30 newtonos (3 kilogrammos) erőt fejt ki.

„A békafajok többségével ellentétben, amelyek gyenge állkapcsuk miatt kis állatokat fogyasztanak, a szarvasbéka áldozata akkora is lehet, mint ő maga” – mondta Marc Jones, az Adelaide-i Egyetem biológusa.

A szarvasbéka más békákra, kígyókra, rágcsálókra is vadászik, erős állkapcsával ragadja meg és gyűri le áldozatát.

Jones az adatokat a kihalt Belzebub békája méreteihez igazította, így az ősi kétéltű 2200 newton erővel (220 kilogrammal) haraphatott, ami megegyezik egyes ma élő ragadozók – tigrisek, farkasok – állkapcsának erejével.

„Ezzel az erővel a Belzebub békája képes lehetett kortársai, a kisebb és fiatalabb dinoszauruszok legyőzésére” – jelentette ki Kristopher Lappin, a Kaliforniai Állami Műszaki Egyetem professzora, aki részt vett a kutatásban.

Az ördögbéka, pokolbéka vagy ördögvarangy néven is ismert Belzebub békája 41 centiméter hosszú lehetett, több mint 4,5 kilogrammot nyomhatott, vagyis nagyobb volt, mint bármely más békafaj egyedei.