A Széchenyi utcát széltében és hosszában is ellepték a macskakőre kipakolt régi emlékek: október 1-jén, vasárnap "kinyitott" a főutca vására, a Régiségvásár.
Volt itt minden, ami még "bármire is jó lehet", vagy amiről a nagymamánk illata jutott eszünkbe. Könyvek, régi bútorok, olyan használati tárgyak, amelyeket ezer éve nem láttunk már, csak az emlékeinkben. Mindenki találhat itt valamit, ami kézzel készített, faragott, hímzett, vagy batikolt.
Rábukkanhatunk egy rég elfeledett gyerekkori emlékre, vagy egy asztalkára, amin anno a vasárnapi húslevest tálalta a dédi. Ezernyi csecsebecse, melyek melegséggel töltik el a szívünket – nem csoda, hogy hónapról hónapra tömegeket vonz a város szívébe, ez a vásár.
A Régiségvásár kellős közepén pedig egy különleges kincset leltünk: Moldova György, Kossuth-díjas író dedikált az októberi miskolci régiségvásáron. Mi mondtuk, hogy megéri kimenni!