Papp Antal a Munkácsi egyházmegye megbecsült papja volt, aki 1912-ben utódlási joggal megyéspüspök lett, illetve ebben az évben megalapított Hajdúdorogi egyházmegye első kormányzójává is őt választották. A trianoni határmódosításokat követően két ok miatt is kiutasították a csehszlovákok: azért, mert magyar volt, illetve mert nem tett esküt az újonnan alakult kormánynak.

– Ezerkilencszázhuszonötben érseki címet kapott a pápától, és az újonnan alapított exarchátus vezetője lett – árulta el érdeklődésünkre Papp András székesegyházi esperes. – Egészen 'negyvenötig Miskolcon élt és dolgozott a görögkatolikus érsek. A központ a Hunyadi utca három alatt volt, ennek az épületének a falán helyeztünk el egy emléktáblát.

Juhász Ákos képgalériája

A köztudatban ugyanis Papp Antal neve és alakja nem elterjedt, annak ellenére, hogy kinevezésekor díszmenetben hozták a Városházára, és egy nagy ünnepségen vehette át a görögkatolikusságnak a kormányzását.

– Sajnos ezt a helyiek közül nem sokan tudják, reméljük, ez változni fog a jövőben – tette hozzá az esperes. – Főrendi házitag is lett, az akkori egyházkormányzati és politikai életben is fontos szerepet töltött be.

Orosz Atanáz megyéspüspök szerint éppen ezért is fontos saját történelmük kutatása, annak megismerése, természetesen a mai követelményeknek teljes mértékben megfelelő tudományos háttérrel.

– Most kezdjük el, együtt – jelentette ki a megyéspüspök. – November a magyar tudomány hónapja, és ez a hely adja az ösztönzést arra, hogy az ünneplés mellett a saját múltunkat is vizsgáljuk. A Miskolci egyházmegye számára ez fontos, hiszen kilencven év áll mögötte, amit most már elfogultság nélkül is kötelességünk kutatni. Elengedhetetlen, hogy a mai ünnepségen a tudomány eszközeivel is részt vegyünk.

Papp Ferenc, Miskolci kulturális főreferense Kriza Ákos polgármester nevében is köszöntötte a megjelenteket, előadókat. Kiemelte, nem csak a történelem, hanem a jövő megmentése is fontos, hiszen Magyarország ma az egész keresztény Európát védelmezi.