A szocialista rombolás után, az elmúlt hét évben jelentősen csökkent a munkanélküliség, erősödött a helyi gazdaság, Miskolc ma már a felemelkedést jelenti – nyilatkozta lapnak Kriza Ákos. - Kemény munka áll az eredményeink mögött, rendszerszerűen kezeltük a város gondjait. Orvos vagyok, közgazdász diplomát is szereztem. Tudom, a bajok feltárásánál alaposság szükséges, csak így lehet mindennek az okát megtalálni, hogy aztán elinduljon a beteg a gyógyulás útján. Márpedig Miskolc 2002 és 2010 között lebetegedett, gazdaságilag és közösségileg egyaránt.

A felelőtlen szocialista politika „fészekrakókat” telepített a városba, a bűnözés az egekbe szökött, a munkahelyek száma folyamatosan csökkent, a bevételek zsugorodtak, bezárt a legendás Miskolc-tapolcai strand, a diósgyőri vár pusztult. Innen indultunk” – idézte fel a polgármester.

Kifejtette, a romeltakarítás után az építkezés következett, kormányzati támogatással: hét év alatt a megyei jogú városok versenyében a tizenhetedikről a negyedik helyre került Miskolc. Ez sok mutató összesített eredménye, talán a helyi iparűzési adó mutatja leginkább, milyen a gazdaság helyzete. „A várost vonzóvá tettük a vállalkozások számára, csökkent a munkanélküliség, nőttek az adóbevételek.

A helyi vállalkozások iparűzési adóalapja 2015 és 2016 viszonylatában négyszáztizennyolcmilliárd forintra emelkedett, a teljes adóbevétel pedig meghaladja a tízmilliárdot. Miskolc erős város” – fogalmazott. Az álláskeresők száma 2010 óta a több mint 13 ezer főről 5700 fő alá csökkent, a vállalkozások 2016-ban harminc százalékkal többet költöttek személyi jellegű ráfordításokra, mint egy évvel korábban, ami a bérek jelentős emelkedését is magával hozta.

„Ami a legfontosabb fejlesztéseket illeti, kiemelném a tapolcai strand újjáépítését és újranyitását. Az MSZP-s városvezetés alatt generációk kedvenc strandját, és turisztikai vonzerejét hagyták lerohadni. Most Miskolctapolca a 2016-os turisztikai adatok alapján dobogós helyen áll” – tudatta Kriza Ákos.

A városrehabilitáció kapcsán a nyomortelepek és a „fészekrakók” felszámolását emelte ki. „Kaptam érte hideget-meleget, jöttek a jogvédők, a roma szervezetek, az amerikai nagykövet, mindenki, de nem engedtünk. A miskolciak elé álltam, és megkérdeztem őket, támogatnak-e a harcomban. Harmincnégyezer aláírás gyűlt össze arra, hogy végre fel kell számolni a szegregátumokat, és a betelepített, alulszocializált fészekrakókat haza kell küldeni.

Az utóbbit megtettük, a nyomornegyedek jelentős részét felszámoltuk. A közbiztonsági adatok rögtön javulni kezdtek” – tette hozzá.

Ugyancsak fontosnak tartja a városvezető a Salkaházi Sára nevét viselő nyugdíjas programot, melyet 2014-ben indítottak el. Akkor kezdtek jönni az első eredmények, és „úgy voltam vele, ezt meg kell osszuk azokkal, akik ezt a várost negyven-ötven évig építették, dolgoztak érte, gyerekeket neveltek benne”. Az „egyszeri éves tízezer forintos juttatás mellett valódi nyugdíjasközösséget kovácsoltunk egybe, színházi, koncert, mozi és kiránduló programokkal”, részletezte.

A polgármester az egyre bővülő helyi gasztronómiai lehetőségekről is szót ejtett, kitérve arra, az ország legnagyobb online újságában volt olyan szalagcím, hogy „Miskolc jó hely!”, s legalább öt olyan éttermet említenek, ahova turistaként el kell látogatni az ország legtávolabbi szegletéből is – hangsúlyozta.