Áder János a mintegy félórás találkozót követően az MTI-nek elmondta: a francia államfővel egyetértettek abban, öt feltétele van annak, hogy az egyezmény célja megvalósulhasson, azaz a Föld légkörének középhőmérséklete az évszázad végére ne növekedjen 2 Celsius-fokot meghaladó mértékben az iparosodás előtti szinthez képest. 

A két ország vezetője szerint a megállapodást ki kell terjeszteni úgynevezett szubnacionális szervezetekre, azaz városokra, régiókra, szövetségi államokra és a klímavédelmi mozgalmakat is részes félként kell a megállapodásban elfogadni.

Áder János azt is kiemelte, hogy ki kell terjeszteni a párizsi megállapodás hatályát, ugyanis abból kimaradt a tengeri fuvarozásra vonatkozó passzus, márpedig "a tengeti hajózás meglehetősen komoly üvegházhatású gázkibocsátással jár".  

"Minél hamarabb és minél radikálisabb módon kell csökkenteni a tengeri kereskedelem káros anyag kibocsátást" - hangsúlyozta az államfő.

Az uniós széndioxid kvóták árának emelését is fontosnak tartja a két ország vezetője. Jelenleg tonnánként nyolc euróba kerül egy kvóta, és Magyarország támogatja azt a korábban elhangzott francia javaslatot, amely szerint 25-30 euróra emelkedne ez az összeg. Ennek egyrészt ösztönző jellege, másrészt pedig büntető hatálya van - hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök. 

Áder János és Emmanuel Macron is úgy vélte, hogy az energiatárolás megoldásáig szükség van atomerőművekre.

A köztársasági elnök azt is jelezte, hogy a G20 országcsoport -  a világ 19 legnagyobb gazdasága és az Európai Unió - esetében el kellene érni, hogy a két évvel ezelőtti párizsi klímakonferencián tett felajánlásokhoz képest jelentősebb vállalást tegyenek, mert ezek az országok felelősek a kibocsátás mintegy nyolcvan százalékáért.

Ha ezen a téren sikerülne radikális előrelépést tenni, amelyhez minden országra szükség lesz, az komoly segítséget jelentene a többi ország meggyőzése szempontjából - mondta Áder János. 

A köztársasági elnök megismételte Emmanuel Macron meghívását Magyarországra, aki azt örömmel elfogadta és jelezte, hogy a jövő év első félévében Budapestre látogat. 

Párizsban több mint ötven ország állam- és kormányfőjének részvételével rendezik meg a One Planet Summit elnevezésű klíma-csúcstalálkozót, amelynek célja a klímavédelmi lépések finanszírozásának felgyorsítása és konkrét bejelentések megtétele. 

Az ENSZ, a Világbank és a francia kormány szervezésében megrendezett konferenciát napra pontosan a párizsi klímamegállapodás elfogadásnak második évfordulóján tartják, arra mintegy száz országból 4 ezren hivatalosak, köztük a köz- és magánszféra szereplői, politikusok, finanszírozók, alapítványok, bankok, civil szervezetek, egyesületek, városvezetők.

A konferencia célja, hogy a nemzetközi közösség elkötelezze magát a párizsi klímaegyezmény pénzügyi feltételeinek megteremtése mellett, mobilizálja  a nagy finanszírozókat, felgyorsítsa a klímavédelmi akciók pénzügyi támogatását, és ehhez újfajta, innovatív finanszírozási modelleket mutasson fel.