A festmények lekerültek a falakról, a műtárgyak is bedobozolva, teljesen üres már a múzeum képtára, amit január 8-ával átmenetileg bezártak. A gyakori múzeumlátogatók, de talán mondhatjuk: az izgalmas (és nem mellesleg felbecsülhetetlen értékű) kincsek, nemzeti értékeink iránt lelkesedők azonban ezúttal talán nem bánkódnak, hiszen egy páratlan gyűjtemény érkezik Miskolcra februárban!

– A Seuso-kincs a koronázási ékszerek után a legjelentősebb és legértékesebb műkincsegyüttesünk – mutatott rá érdeklődésünkre Tóth Arnold, a kiállító Herman Ottó Múzeum igazgatója, hozzátéve: nagy büszkeség a városnak és múzeumának, hogy azon hat település közé került Miskolc, ahová elviszi vándorkiállítását a Magyar Nemzeti Múzeum. (Székesfehérvár után Zalaegerszegen, Kaposvárott és Kecskeméten volt látható a Seuso-kincs, Miskolc után pedig Nyíregyháza következik, itt ér véget az országot körüljáró vándorkiállítás.)

A képtár május elejéig-közepéig tart zárva, az ugyanitt található Pannon-Tenger Múzeumban az utolsó látogatási nap január 31. lesz – tájékoztatott Vass Nóra. A múzeum osztályvezetője elmondja azt is, hogy átalakítják a kiállítótermet a Seuso-kincsek fogadásához, hiszen nagyon sok biztonsági és műtárgyvédelmi szabálynak kell megfelelni, a páratartalomtól kezdve a hőmérsékleten át a világításig szigorú feltételeket támaszt a Magyar Nemzeti Múzeum a kiállító intézménnyel szemben.

Február 27-én nyitják meg a kiállítást a közönség számára, 20 napon át meghosszabbított nyitvatartással, reggel 9 órától este 9-ig tekinthetik meg a miskolciak és az ide érkezők a gyönyörű műtárgyegyüttest.

A Seuso-kincs ezüstedényei minden bizonnyal saját koruk művészetének is csúcsdarabjai – olvasható a Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítását bemutató oldalán. A 14 nagyméretű ezüstedény össztömege 68,5 kg. Az ezüstműves remekművek saját korukban összesen 2040 solidust érhettek. Ez azért is meghökkentő, mivel a 4. században egyetlen solidusból 350 liter búzát vagy 109 liter bort lehetett vásárolni!

A Seuso-kincset két, ételek tálalására szolgáló nagyméretű lapos tál, két további tálaló és valószínűleg dísztálként is használt tál, egy mosdáshoz használt mély tál és két hozzá tartozó, geometrikus díszítésű kancsó, továbbá egy dionüszoszi ábrázolásokkal, egy állatalakokkal és egy görög mitológiai ábrázolással díszített kancsó alkotja. Két vödör, egy illatszeres tégelyek tárolására szolgáló doboz, valamint egy amfora is része az együttesnek.

A kincseket a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthették el, feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve. Az ezüstedényeket egy rézüstben helyezték el úgy, hogy a nagy tálakat az üst aljába, lefelé fordítva egymásra, majd a kisebb edényeket a tetejükre fektették.

A római császárkor késői szakaszából (4-5. század) származó kincslelet nevét az úgynevezett Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta, aki a Római Birodalom latin és görög kultúrán nevelkedett gazdag elitjéhez tartozott. Nevét más történeti forrás nem őrizte meg, de elképzelhető, hogy a hivatali apparátus tagjaként vagy a hadsereg tisztjeként császári szolgálatban állt. Családjának vagyonához nemcsak ezüstedények, hanem egy Balaton környékén fekvő nagybirtok és villa is hozzátartozhatott.

A késő császárkorból ismert mintegy harminc, lakoma-készlet darabjait is tartalmazó nemesfém kincslelet között a Seuso-kincs mind művészi, mind anyagi értékét tekintve kiemelkedő helyet foglal el. A kiállításon bemutatott ezüstkészlet össztömegével a fennmaradt késő császárkori ezüst ötvösművészeti kincsleletek között a legértékesebbnek számít.

Vass Nóra felhívta arra is a figyelmet, hogy február elejétől lesz elérhető az az online felület, ahol a kiállításra előzetesen tudunk majd regisztrálni. Egyben biztatott is mindenkit, hogy éljenek ezzel, illetve az elővételi jegyvásárlás lehetőségével élni, hiszen nagy az érdeklődés a kiállítás iránt, az eddigi helyszíneken tapasztaltak is ezt támasztják alá.

– A látogatóknak több szabályt kell betartaniuk, mint általában; például meg van az is határozva, hogy egy-egy csoport mennyi időt tölthet a kiállítótérben. Ez a fogadható látogatószámot is meghatározza: 5-7 ezer fővel indulnak a kiállítások az első héten, és összességében 15-20 ezer fős látogatószám várható – ecseteli az osztályvezető.

A Seuso-kiállításra időpontot foglalni február 1-től lehet, erről bővebb információval január második felében szolgál majd a Herman Ottó Múzeum.