Az illegális migrációval kapcsolatban meg kell alkotni azokat a jogszabályokat, amelyek alapján eleget lehet tenni a nemzeti konzultáció eredményének. A kormány célja, hogy ne érje meglepetés a hivatalos szerveket, az állampolgárokat, az illegálisan érkezőket és a törvénytelen migráció szervezőit sem – közölte Pintér Sándor a tegnapi kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatón.

A hárompontos törvénycsomagról a belügyminiszter elmondta: a tervek szerint a törvénytelen migráció elősegítésében szerepet vállaló szervezetek adatszolgáltatását a bíróságnál kell majd elvégezni, amely ezt nyilvántartásba veszi, és ez mindenki számára megismerhető lesz.

Az illegális bevándorlást szervező, támogató szervezeteknek a külföldi juttatásaik után 25 százalékos illetéket kellene fizetniük, a pénzt pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szedné be. Ezek betartását a tervezet szerint az ügyészség fogja ellenőrizni, ha pedig jogsértést talál, akkor arról értesíti a bíróságot, és javaslatot tesz a szankcióra, amelyről majd a bíróság dönthet. – A bírság a tervezet szerint a 25 százalékos illeték duplája lenne – tette hozzá Pintér Sándor.

A Magyar Idők értesülése szerint csak olyan szervezet élhetne a közhasznú jogállással járó kiváltságokkal – adókedvezmény, illetékmentesség stb. –, amely tényleges társadalmi támogatottsággal bír, anyagi forrásainak legalább felét belföldről kapja.

A törvénycsomag célja továbbá, hogy az illegális migrációt szervező, illetve azt támogató, Magyarország nemzetbiztonságát veszélyeztető személyeket is meg tudják akadályozni ebben a tevékenységükben. Ezért lehetőséget teremtenének arra, hogy az ilyen külföldi állampolgárokat az idegenrendészeti távoltartás intézményével eltávolítsák Magyarországról, illetve az uniós külső határ közeléből.

– A magyar állampolgárokat csak a schengeni külső határok nyolc kilométeres övezetéből lehetne távol tartani – közölte Pintér Sándor, hozzátéve: a sávban élőkre, a diplomatákra, az ENSZ-képviselőkre s azokra az uniós és országgyűlési képviselőkre, akiknek az említett területen feladatuk lehet, nem vonatkozhatna a távoltartás. A területi, intézményi távoltartás, kitiltás ismert, használt a magyar jogban.

A belügyminiszter mára ígérte a tervezet szövegének nyilvánossá tételét. Megjegyezte: ezzel a tervezetet előzetes társadalmi vitára bocsátja a kormány.

Kovács Zoltán kormányszóvivő a Stop Soros névvel illette a törvénycsomag-tervezetet. A Soros György érintettségét firtató felvetésre a kormányszóvivő úgy reagált: ha Soros Györgyről kiderül, hogy ilyen tevékenységet végez – vagyis az illegális bevándorlást szervezi –, akkor rá ugyanúgy vonatkoznak majd a szabályok.

A törvényjavaslat kidolgozásakor a kormány a Soros-tervről indított nemzeti konzultáció eredményét vette figyelembe. Mint ismert, több mint 2,3 millióan válaszoltak a kormány kérdőívére. A válaszadók egységesen nemet mondanak az illegális bevándorlásra, a betelepítésekre.

A magyarok erős határvédelmet akarnak, és fellépést azok ellen, akik a bevándorlást szervezik és segítik. A törvényjavaslat azt az akaratot is tükrözi, hogy Magyarország dönthesse el, kiket akar beengedni az országba, kikkel akarnak polgárai együtt élni.

A kormány többször leszögezte: Magyarország biztonsága az első, ezért minden eszközzel fellép az illegális bevándorlás, az azt elősegítő tevékenységek ellen, és szeretnénk, ha Magyarország megmaradna magyar országnak.

A törvénycsomag reagál az Európai Parlament LIBE bizottsága által tett új javaslatra is, amely előírná, hogy a tagállamoknak az anyagi támogatás nyújtása során előnyben kell részesíteniük azon civil szervezeteket, amelyek illegális bevándorlóknak az Európai Unió területére való bejutásához segítséget nyújtanak vagy szponzorálnak ilyen személyeket.

A Fidesz-frakció, amely keddi választmányi ülésén politikai határozatban kérte a kormányt a Soros-terv elleni törvényi fellépésre, üdvözölte a hárompontos tervezetet.