A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hagyományos szakmai évindító rendezvényén a megjelent vállalkozások képviselőit a szakképzés finanszírozásának lehetőségeiről tájékoztatták, de az előadáson külön szó esett a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítéséről és elszámolásáról is a tavalyi évre vonatkozóan.
Lászlóné Szép Györgyi, bejegyzett, bronzjelvényes igazságügyi adó- és könyvszakértő ismertette, minden működő vállalkozásnak fizetnie kell a szakképzési hozzájárulást – amelyik azonban gyakorlati képzést szervez és tart, az a cég a tanulók után vissza tudja igényelni a normatív alapú csökkentő tételeket.
– A rendszer, ami szeretném még egyszer hangsúlyozni: normatív alapú finanszírozást takar, már 2012 óta működik, de minden évben van benne egy kis finomhangolás. A tavaly év végi változásokról tájékoztattam ma a cégek képviselőit – mondta a szakértő, akitől azt is megtudtuk, hogy egy tanulószerződéses diák esetében átlagosan 6-700 ezer forint is lehet az éves normatíva.
– A szakképzés 2018-ban is az egyik legfontosabb feladata a magyar kamarai rendszernek, de Magyarországnak, a magyar gazdaságnak is, hiszen felkészült szakemberekre, tehetséges, dolgozni akaró fiatalokra van szüksége – ezt már a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) elnöke mondta. Bihall Tamás hangsúlyozta, a magyar kormány és a vele szövetségben működő kamarák mindenekelőtt a vállalati-gazdasági elvárásokat veszik figyelembe, amikor a szakképzés fejlesztéséről, a jogszabályi és pénzügyi környezetről van szó.
A BOKIK-elnök ismertette, már megalakult 14 ágazati készségtanács (a feladatukról, szerepükről lásd keretes összefoglalónkat).
– A testülettől azt várjuk, hogy a rájuk vonatkozó szakképzési tartalmat, a tananyagok szerkezetét és egyebeket meghatározzanak. Az Országos Képzési Jegyzékre (OKJ) radikális hatással lesznek, de ez egy jó dolog, hiszen egyre inkább érvényesül majd az a szempont, hogy a szakmaképzés a vállalati, munkaerő-piaci igényekre épüljön. Lesznek a megyénk vállalatai közül is résztvevői ennek a munkának – tette hozzá Bihall Tamás.
A húsz ágazati készségtanács feladata, hogy az adott ágazatban és az adott régióban felmérje, hogy milyen képzésre, milyen szakemberekre van szükség. Ebbe a feladatba beletartozik például a tananyagok összeállítása, de a tanácsban szerepet vállaló vállalatok segítenek a gyakorlati tudás elsajátításában is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott vállalkozás a rendelkezésre álló eszközeivel nyújt szakmai gyakorlatot, emellett a szakképzési centrumokban meglévő képzőhelyeket is igénybe vehetik. Abban az esetben, ha egy adott ágazatban szükséges technológiát az adott cégnél nem alkalmazzák, annak használatát a szakképzési centrumban továbbra is el lehet sajátítani.
A másik kiemelt feladat idén a pályaorientáció. A szakképzés népszerűsítését erősíteni kell a magyar társadalomban, húzta alá a BOKIK elnöke, aki elárulta: ezen a téren „nem állunk még túl jól”, hiszen a számok azt mutatják, hogy miközben a gimnáziumi beiskolázások tendenciaszerűen nőnek, a szakképzési adatok nem ilyen kedvezőek.
– Nem vagyunk a gimnáziumok ellen! Ugyanakkor jobban át kell gondolni, ki milyen iskolát választ. A gyerekek érdeke is az, hogy olyan iskolába járjanak, ami igazán közel áll hozzájuk – fogalmazott az elnök, aki hozzátette, a kamara arra készül, hogy összefoglalót tesz le az új kormány asztalára, hogy a munka minél tervszerűbben folytatódhasson a választásokat követően.
A cégeknek és a diákoknak is sok lehetőséget nyújtanak a gyakorlati képzések, hiszen a vállalatok ezáltal kinevelhetik saját szakember-utánpótlásukat. Az Andrássy Gyula szakgimnázium sok fiatalt kinevel, akik aztán többek között a Boschba mennek gyakorlatra, majd akár ott is kapnak munkát. Az iskolában tett látogatásunkkor éppen gépi forgácsolási gyakorlaton vettek részt a másodikos diákok a tanműhelyben, akik ezeken az órákon különböző esztergálási eljárásokkal ismerkedhetnek meg.
A végzős Attila és Martin már nem járnak ilyen órákra, gyakorlatra a Boschba járnak.
- Nagyon sokrétű a gyakorlat, mind elektronika, programozás, mind gépészeti szerelési gyakorlatok szerepelnek a "tananyagban" - mondta Lovász Attila, aki a középiskola után egyetemre szeretne jelentkezni.
Martin viszont már elgondolkozott azon, hogy a végzés után munkába áll. - Aki jól teljesít, azt felveszik a Boschba - emelte ki Szőke Martin.