A kormányfő a Sebastian Kurz osztrák kancellárral folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón kiemelte: van egy keresztény kultúra, az a mód, ahogy élünk, és ezt az életormát szeretnénk megvédeni, ez az identitás fontos, meg kell őrizni a keresztény alapokat.

Orbán Viktor úgy vélte, a schengeni rendszert meg lehet védeni, „ha meg akarjuk védeni”. A külső határoknak zárva, a belső határoknak pedig nyitva kell lenniük - jelentette ki, hozzátéve: nem támogatja a belső határellenőrzést, de a külső határok védelmét igen.

A miniszterelnök emlékeztetett: Sebastian Kurz már külügyminiszterként is jó partnere volt Magyarországnak a migrációs kérdésekben, egyetértett a nyugat-balkáni útvonal lezárásával. Ausztria a nehéz napokban küldött rendőröket és határőröket, hogy segítsen megvédeni a déli határt. Akkor nemcsak Magyarországot, hanem Ausztriát is védték - fűzte hozzá.

Kiemelte: osztrák kollégájával egyetértettek abban, hogy a kvóta nem megoldás. Akik törvénytelenül érkeztek Európába, azok nem maradhatnak, „törvénytelenségre jogot nem lehet alapítani” - fogalmazott.

Orbán Viktor azt mondta, nem látja az erős elkötelezettséget jó néhány, belső területen fekvő államban, hogy segítsenek megvédeni a schengeni szabályokat. Úgy látja, a szétosztási mechanizmus is rombolja Schengent, mert olyan országokra is rá akarják kényszeríteni, akik védik a határaikat a migránsok ellen. Közölte: remélhetőleg az EU visszatér a helyes útra, és ebből a szempontból fontos lesz, amikor megvitatják az új menekültügyi rendszert, mert azt nem lehet elszakítani a határvédelemtől. Nemcsak a menekültekre vonatkozó szabályozás kérdésével kell foglalkozni, hanem a határok védelmével is - jelentette ki a kormányfő.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Európában komoly átrendeződés zajlik, ennek egyik eleme, hogy Közép-Európa egyre látványosabban válik az unió gazdasági motorjává. A következő tíz évben „a mi dolgunk mindent megtenni az egyébként sikeres Közép-Európa további erősödéséért”, hogy meghatározóvá váljon az EU-n belül - magyarázta. Mint mondta, ez jó program Ausztriának is, hiszen az ország érti Közép-Európát, a V4-et és Nyugat-Európát is.
2
Orbán Viktor kitért rá: Közép-Európában „ami állandó, rendkívül értékes. Meg kell becsülni a stabilitást, és hosszú ideig dolgoztak azon, hogy a V4 stabil legyen, ezért nem akarják bővíteni, de szeretnének együttműködni Ausztriával - közölte.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a Paks II. beruházás nem osztrák-magyar kérdés, ez európai ügy, amelyre európai jogi fórumokon keresik a megoldást. Hangsúlyozta: mindent megtesznek, hogy a véleménykülönbség a nukleáris energiáról ne ronthassa a kétoldalú kapcsolatokat.

A bécsi kancellári hivatal előtt, a magyar miniszterelnök érkezésekor a Greenpeace aktivistái tüntettek a Paks II beruházás ellen.

Kurz: nem működik a menekültek európai uniós elosztásának rendszere

Nem működik a menekültek európai uniós elosztásának rendszere, az illegális migrációt meg kell állítani, hogy „garantálni tudjuk a biztonságot” - jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár kedden Bécsben az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott tárgyalása után tartott közös sajtótájékoztatón. A két politikus először folytatott kétoldalú megbeszélést Kurz tavaly decemberi hivatalba lépése óta.

Sebastian Kurz hangsúlyozta, Ausztria és Magyarország „egy irányba megy” az EU külső határainak védelmében. „Én olyan Európában nőttem fel, amelyben nincsenek belső határok, ez nagyon fontos eleme Európának. Közösen a külső határok védelméért fogunk fellépni” - fogalmazott, hozzátéve, hogy ezen javítani kell. Felhívta a figyelmet arra, hogy osztrák rendőrök is segítik a külső határok védelmét, nemcsak Olaszországban és Görögországban, hanem Magyarországon és Bulgáriában is.

A néppárti politikus úgy vélekedett, az Európai Unióban nőttek a feszültségek. Ausztria híd szerepet akar betölteni - mondta ezzel összefüggésben. „Valamennyiünk érdeke, hogy együttműködjünk, Ausztria hozzá tud és hozzá is akar járulni ehhez” - tette hozzá az Európai Uniót megosztó kérdésekre, elsősorban a menekültügyre vonatkozóan.

A bevándorlással kapcsolatban hozzáfűzte, új rendszert kell létrehozni, a fogadó országoknak kell eldönteniük, kiket akarnak befogadni. Hangsúlyozta, garantálniuk kell a biztonságot.

Az osztrák-magyar kapcsolatokról szólva kiemelte, hogy Magyarország „fontos szomszéd”. Ausztria a harmadik legnagyobb beruházó Magyarországon - emlékeztetett.

Mint mondta, voltak a megbeszélésen olyan témák is, amelyekben nem értettek egyet a magyar miniszterelnökkel. Paks II. ügyéréről és az azzal kapcsolatos osztrák fenntartásokról szólva úgy fogalmazott, az atomenergia nagyon veszélyes technológia lehet, kifogásolják az állami támogatást, amelyet szerintük felül kell vizsgálni. Megjegyezte, „ha jogsértés történik, akkor Ausztria él a jogorvoslati lehetőségeivel”. Az osztrák környezetvédelmi minisztérium a múlt héten bejelentette, Ausztria keresetet nyújt be az Európai Bíróságon a paksi atomerőmű bővítése ellen, kérve, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottságnak a bővítést jóváhagyó döntését.

A családtámogatási rendszer osztrák változásaival kapcsolatban Sebastian Kurz megjegyezte, szerinte ez az ügy nem terheli meg a kétoldalú kapcsolatokat, mert ez elsődlegesen nem bilaterális téma. Ezt a döntést az európai joggal összhangban hozták meg, mert igazságosabbá akarták tenni a rendszert - jelentette ki, elismerve, hogy ez sok más ország, köztük Magyarország ott dolgozó állampolgáraira is hatással van. „Az életviteli költségekhez igazodunk, nem valaki, nem egy bizonyos nemzet állampolgárai elleni intézkedésről van szó” - jelentette ki.

A magyar kormányt viszont nyugtalanítja, hogy a változásokat követően jelentős összegtől eshetnek el azok a magyar állampolgárok, akik Ausztriában dolgoznak, ott igényelték a juttatást, de gyerekeik Magyarországon élnek.

A sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök által korábban használt illiberális demokrácia fogalmáról feltett kérdésre az osztrák kancellár azt mondta: örül annak, hogy Ausztriában szilárd és erős demokrácia van, szerinte ez a megfelelő államforma, nemcsak számukra, hanem a világ valamennyi országa számára.

Sebastian Kurz a visegrádi négyekhez (V4) való esetleges osztrák csatlakozással kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy ez a vita csak a médiában zajlik, sem a V4 csoport bővítése, sem az ahhoz való csatlakozás nincs napirenden. Amit Ausztria a legfontosabbnak tart, az a jó együttműködés - mondta. Ismételten utalt hazája híd szerepére, többek közt a V4-ek és a nyugat-európai országok között.