Charles Michel belga miniszterelnök egy hétvégi lapinterjúban adott ultimátumot a visegrádi országoknak, és azt mondta, hogy ha továbbra is elutasítják a menedékkérők befogadását, akkor nélkülük döntenek az új uniós bevándorlási rendszerről. Úgy fogalmazott: „nagyon elkötelezett vagyok a dublini rendszer reformja mellett, ez ügyben ultimátumot fogalmaztunk meg a visegrádi országok felé, akik megtagadják a szolidaritást és a migránsok befogadását”. A belga kormányfő kilátásba helyezte, hogy akkor is ráerőltetik a kötelező kvótákat, ha nem lesz megegyezés a V4-ekkel. Charles Michel azt mondta, „konszenzus híján minősített többséget alkalmazunk az első szemeszter végén, hogy nélkülük hozhassunk döntést.”

Orbán Viktor válaszolt a belga miniszterelnöknek az ultimátumra. A magyar miniszterelnök azt mondta, hogy a Fidesz nem enged a zsarolásnak, és tovább harcol azokkal szemben, akik meg akarják változtatni Magyarország és Európa keresztény identitását. A kijelentésre Szijjártó Péter is reagált. Azt mondta, megdöbbentő, hogy valaki Brüsszelben úgy gondolja, hogy a közép-európai országok érdekeinek figyelmen kívül hagyásával el lehet fogadni a kötelező betelepítési kvóta rendszerét. Szijjártó Péter hozzátette, Magyarország soha nem fogadott be és nem is fog befogadni illegális bevándorlókat.

A belga miniszterelnök nyilatkozata jelzi azt a veszélyt, hogy Brüsszel mindenáron keresztül akarja verni a kötelező kvótát a tagállamokon. Erről a Fidesz szóvivője beszélt az M1 csatornának. Puskás Imre szerint Brüsszelt egyáltalán nem foglalkoztatja, hogy vannak tagországok, amelyek nem értenek egyet a kötelező kvótával. Csődnek és kudarcnak nevezte az új dublini rendszer tervezetét ifj. Lomnici Zoltán az M1 csatornán. Az alkotmányjogász szerint nem lehet üres fenyegetésnek venni Charles Michel szavait, elképzelhető ugyanis, hogy például egy brüsszeli háttérbeszélgetésen felbátorították a belga miniszterelnököt, hogy ilyen kijelentéseket tegyen.

Nem ez az első alkalom, hogy Brüsszel rá akarja kényszeríteni a kötelező kvótákat azokra az országokra, amelyek nem hajlandóak migránsokat befogadni. Tavaly év végén például Cecilia Wikström svéd liberális EP képviselő – akinek az állandó, felső korlát nélküli betelepítési kvótáról szóló javaslatát novemberben fogadta el az Európai Parlament – arról beszélt, migrációs ügyekben többségi döntéssel is hozhatnak határozatot.

A belga miniszterelnök kijelentése komoly bátorságra vall, hiszen olyan országról van szó, ahol van, hogy ötszáz napig nem sikerül kormányt alakítani, és ahol különböző kompromisszumokat kötnek különböző politikai táborokkal – fogalmazott Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ igazgatója az M1-en.

Igaz, az Európai Unióban valóban úgy működik a döntéshozatal, hogy ha valami megosztott hatáskörbe tartozik, akkor működik a kettős többség elve. Ugyanakkor általában a bizottság által kezdeményezett jogszabály-változások, különböző irányelvek elfogadását tanácsi következtetések alapján indítja el a bizottság, és ezután szavazza meg az unió többi szereplője – mondta az elemző. Kiemelte: az állam- és kormányfők tanácsáról van szó, és eddig ritkán fordult elő, mikor az ő következtetéseikkel ellentétes jogszabálytervezet született.

Ugyan a szerződések alapján lehetősége lenne többségi döntéssel kvótákról dönteni, azonban 2016-ban született egy informális megállapodás arról, hogy ilyen érzékeny kérdésekben konszenzusra törekszenek – mutatott rá. Habár ez nincs is írásba foglalva, de egy ilyen Gentleman’s Agreement–típusú egyezséget mégis illene betartani – húzta alá Törcsi Péter.