A Seuso-kincset két, ételek tálalására szolgáló nagyméretű lapos tál, két további tálaló és valószínűleg dísztálként is használt tál, egy mosdáshoz használt mély tál és két hozzá tartozó, geometrikus díszítésű kancsó, továbbá egy dionüszoszi ábrázolásokkal, egy állatalakokkal és egy görög mitológiai ábrázolással díszített kancsó alkotja. S most már ezt a felbecsülhetetlen kincsegyüttest Miskolcon láthatják az érdeklődők egészen március 18-áig.

Juhász Ákos képgalériája I.!

Rétvári Bence államtitkár: párját ritkítja a Seuso-kincs

A Magyar Nemzeti Múzeum Seuso-kincs vándorkiállításának megnyitóján, a Herman Ottó Múzeum képtárában Rétvári Bence parlamenti államtitkár ismertette, a tavaly októberben indult országjáráson eddig mintegy 93 ezren látták a késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincs-leletét. Várhatóan – tette hozzá – Miskolcon százezerre vagy ennél is magasabbra emelkedik a műkincsegyüttest megtekintők száma.

– Ez a kiállítás a világ bármely városának bármely múzeumában nagy siker lenne, hiszen olyan értéket és egyediséget képvisel, amely párját ritkítja – hangoztatta az államtitkár, hozzátéve: éppen ezért volt fontos a kormány számára, hogy visszaszerezzék és Magyarország hat nagyvárosában is kiállítsák a Seuso-kincseket.

Kifejtette, egy nemzeti kormány számára mindig fontos, hogy a nemzet, a Kárpát-medence nagy teljesítményeit minél többen személyesen is meg tudják tekinteni, ez is a nemzeti büszkeség része. Bár hazánk összes kincsének felkutatásához, megtekintéséhez egy emberélet is kevés lenne, azonban – fűzte hozzá Rétvári Bence – vannak olyan egyedi, és valóban világszínvonalú leleteink, műkincseink, amiket tényleg látni kell az életben.

– Fontos, hogy megbecsüljük, ami a miénk, hogy lássuk az értékeinket, ezzel erősítve a nemzeti büszkeségünket és az egészséges önbizalmunkat – fogalmazott az államtitkár.

Rétvári Bence kitért arra is, hogy nemcsak a Seuso-kincsek látogatottsága növekedik egyre, hanem a különböző kiállításokat, tárlatokat és az ország múzeumait is egyre többen keresik fel: tavaly már a 10 milliót is meghaladta az éves látogatói szám a hazai múzeumokban.

– Bízunk abban, hogy a nemzeti kultúra erősödésével még tovább nő a múzeumlátogatók száma és Magyarország is erősödni tud – zárta köszöntőjét Rétvári Bence.

Kriza Ákos polgármester: A Seuso-kincs is igazolása annak, hogy Miskolc kiérdemelte a világ figyelmét

– Miskolc értékteremtő és befogadó szerepét fejezi ki számunkra, hogy városunk helyt adhat a tárlatnak, a Seuso-kincsek bemutatásának – kezdte köszöntőjét a város polgármestere. Kriza Ákos hozzátette: az, hogy nálunk is látható a páratlan kincs, nagy kiváltság; nem véletlenül választották ki helyszínnek Miskolcot, hiszen „nem egyszer bizonyítottuk már, hogy a város kulturális élete egy nagyon komoly városformáló erő”.

A most megnyíló kiállítás is arról tesz tanúbizonyságot – mutatott rá a városvezető –, hogy Miskolc egy kulturális élettel teli város, és része az országimázsnak. Olyan programokat kínál a borsodi megyeszékhely, mint például a CineFest és az Operafesztivál, és olyan kiállításoknak adott már otthont, mint a Kövesi-gyűjtemény.

– A kultúra akkor él, ha gondot fordítunk továbbéltetésére. Ezt tettük, amikor támogattuk ennek a kiállításnak a megrendezését, de azt tesszük, amikor fesztiváljaink, színházunk, kulturális intézményeink fejlődéséhez járulunk hozzá – hangoztatta a polgármester, hozzátéve: a gazdasági eredmények és sportsikerek mellett ez helyezi kirakatba a várost az országban.

– A Seuso-kincs is igazolása annak, hogy Miskolc kiérdemelte a világ figyelmét, felkészült arra, hogy a jövőben kulturális kuriózumok érkezzenek a városunkba. A tárlat megrendezése kiváló referencia, a kiállító téren most végrehajtott változásoknak köszönhetően pedig a múzeum biztonságtechnikája is a világ vezető múzeumainak színvonalára emelkedett - hangsúlyozta a polgármester, hozzátéve: további páratlan kulturális élményeket tudnak majd tehát kínálni a jövőben a miskolciaknak, az ide látogatóknak.

Múzeumi főigazgató: ez a kiállítás Párizsban is szenzációt keltene

A tárlat Székesfehérvár, Zalaegerszeg, Kaposvár és Kecskemét után érkezett Miskolcra (a hatodik helyszín Nyíregyháza lesz). A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója nyitotta meg Miskolcon a kiállítást. Varga Benedek úgy fogalmazott, a Seuso-kincs az általunk ismert legfontosabb késő római kincsegyüttesek egyik legfontosabbja – ha a művészi megformálást nézzük, talán a legjobb.

– Ez a kiállítás Párizsban, New Yorkban vagy Londonban is szenzációt keltene – hangoztatta a főigazgató. – Régészetileg, múzeológiailag a világ élvonalába tartozik a tárlat. Fontos volt számunkra, hogy ki tudtunk lépni a múzeum falai közül, átléptük a főváros határait, és el tudtuk vinni a kiállítást szerte az országban.

A Seuso-kincs darabjai március 18-ig tekinthetők meg Miskolcon, ahol a jegyek 85 százaléka elővételben elkelt, az előre meghirdetett időpontok beteltek. Azoknak sem kell azonban lemondaniuk a műkincsek megtekintéséről, akik nem tudtak előre helyet foglalni, ugyanis a helyszínen is lehet belépőt venni, ám előfordulhat, hogy az alkalmi látogatóknak egy kicsit többet kell várniuk.

A különleges értékű kincslelet minden településen kiegészül az adott múzeumhoz, területhez kapcsolódó műtárgyakkal. Miskolcon a régióban (Borsodszirákon, Ároktőn, Tiszakarádon) talált, főként temetkezési helyekről előkerült arany és bronz ékszereket állítanak ki, amelyek a Krisztus utáni 1-4. századból származnak. A látogatók megcsodálhatják majd az ukrajnai Breszt mellett felfedezett, 2-4. századi nyakláncot, amelyet aranyérmékből fűztek össze, valamint a Miskolcon talált dénárleleteket is.

A Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszából származó kincslelet. Nevét a vadász- vagy Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta. Darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. Tulajdonosa - feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve - a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthette el.

Juhász Ákos képgalériája II.!

A ma ismert együttes tizennégy nagyméretű ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették.

A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. A magyar kormány a Seuso-kincs első hét darabját 2014-ben, a második felét tavaly nyáron szerezte vissza.

A Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszából származó kincslelet. Nevét a vadász- vagy Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta. Darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. Tulajdonosa – feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve – a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthette el. A ma ismert együttes tizennégy nagyméretű ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették.