A legragyogóbb elme, a legkiszolgáltatottabb testben

Stephen Hawking, akit elsősorban a fekete lyukakkal és a relativitással kapcsolatos munkája tett ismertté, számos populáris tudományos könyv szerzője is volt. Az utóbbi években a világ (egyik) legokosabb emberének tartott Hawking több, az emberiség jövőjére vonatkozó igen sötét jóslatot tett közzé. Szűk egy évvel ezelőtt a mesterséges intelligenciával kapcsolatban emlegetett világvégét, idén májusban pedig azt mondta, az emberiségnek 100 éve van hátra (a Földön). Legutóbb néhány napja, egy tévéműsorban szólalt meg, azt mondta: tudja, mi volt az ősrobbanás előtt.

"Mély szomorúsággal közöljük, hogy szeretett apánk ma elhunyt. Nagyszerű tudós volt, és különleges ember, akinek munkája és hagyatéka még sokáig velünk lesz" – írták gyerekei, Lucy, Robert és Tim.

A BBC-hez eljuttatott közleményükben gyermekei Hawking bátorságát és kitartását méltatták, és azt írták, humorával világszerte sokakat inspirált. "Egyszer azt mondta, nem lenne nagy dolog az univerzum, ha nem lenne olyan emberek otthona, akiket szeretsz. Örökre hiányozni fog."

A korunk egyik legnagyobb elméjeként, az "asztrofizika popsztárjaként" is emlegetett tudós 1942. január 8-án született Oxfordban. Tizenhét évesen került az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából szerzett diplomát kiváló eredménnyel. Kozmológiai-asztrofizikai tanulmányait Cambridge-ben folytatta, ahol 1966-ban szerzett doktori fokozatot.

1959-ben legfeljebb tíz évet adtak neki

Az egyetemi évek alatt gyógyíthatatlan betegséget (amiotrófiás laterálszklerózist) diagnosztizáltak nála, amely a mozgató idegpályák elsorvadásához vezetett. Kezdetben bottal járt, de 1969-ben végleg tolókocsiba kényszerült, a bénulás elhatalmasodása után fej- és szemmozdulatokkal vezérelhetővé tett beszédszintetizátor segítségével tudta már csak megosztani gondolatait másokkal. Bár az orvosok rövid időt jósoltak neki, csodával határos módon több mint öt évtizedet élt együtt betegségével, amely testi állapotát lerontotta, de elméjét nem.

1988 óta csak két ujját tudta mozgatni

Hawking fizikusi pályája azzal párhuzamosan ívelt felfelé, ahogyan a bénulás miatt a testi állapota romlott. Ő az orvostudomány által dokumentált leghosszabb ALS-túlélője. 32 évesen a Royal Society (a brit tudományos akadémia) valaha volt legfiatalabb tagjának avatták – ugyanebben az évben veszítette el a képességét, hogy egyedül felkeljen az ágyból, vagy segítség nélkül enni tudjon. 37 éves korában felajánlották neki a Cambridge-i egyetem Lucas-professzori székét; ezt a posztot 1663-ban alapították, azóta mindössze 18-an viselték a tisztséget, többek között Isaac Newton.

Nevét az 1988-ban megjelent, Az idő rövid története című, a tudományokban járatlanok számára is élvezhető könyv tette széles körben ismertté. A kötetet negyven nyelvre fordították le, 30 millió példány kelt el belőle. Hawking szerepelt már rajzfilmekben, sorozatokban, lemezeken is. 2001-ben jelent meg Az univerzum dióhéjban című munkája, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi fajnak nincs jövője, ha nem terjeszkedik a világűrben. 2005-ben adta ki első könyvének átdolgozott, kibővített változatát Az idő még rövidebb története címmel. 2010-ben megjelent A nagy terv című könyve azért kavart vitát, mert azt fejtette ki, hogy a világegyetem keletkezése a fizika törvényeivel megmagyarázható, így nincs szükség a Teremtőre.

Szinte teljesen megbénult, akarattal csak pislogni tudott, és a jobb kezén két ujjat mozgatni, amivel beszédszintetizátorát vezérelte. Szellemi képességeit nem befolyásolta a bénulás, a hatvanadik születésnapjára rendezett Cambrigde-i szimpóziumon például hosszú előadást tartott 11 dimenziós szupergravitációról, a fekete lyukak entrópiájáról, és az M-teória nevű részecskefizikai modellről, ami a kvantummechanika és az általános relativitáselmélet közti ellentmondásokat oldja fel. Illetve oldaná fel, ha sikerülne kísérleti tényekkel igazolni az elv feltételezéseit.

Tavaly ingyen hozzáférhetővé tette 1965-ben készült doktori értekezését, amelyre a közzétételt követő első héten több mint kétmillióan voltak kíváncsiak.

Hawking számos kitüntetés birtokosa, harminckét évesen lett a brit Királyi Akadémia tagja, harminchét évesen megkapta Cambridge-ben a matematika tanszék Lucas-professzori (tanszékvezetői) posztját, amelyet Newton is betöltött. 2009-ben nyugdíjba vonult, de professor emeritusként folytatta munkáját a Cambridge-i Egyetemen, a relativitáselmélettel és gravitációval foglalkozó csoportot vezette.

Stephen Hawking az önkritikára is képes volt: amikor rájött, hogy a fekete lyukak eseményhorizontja körül mégsem úgy történnek a dolgok, ahogy addig gondolta, képes volt kiállni a világ elé, és azt mondani: bocs, tévedtem.