Rostás Lászlót 2010-ben kérte fel Miskolc polgármestere a város főépítészi feladatainak ellátására. Mint mondta, 1983-ban jött Miskolcra. Alapvetően Svédországba készült – az ottani lakótelepi építészet újragondolása lett volna a feladata – s abban az időben Miskolc volt az ország egyik legnegatívabb megítélésű városa. Úgy gondolta, ha itt meg tudja állni a helyét, akkor külföldön sem lesz gond. Végül azonban nem ment külföldre, itt telepedett le. 

– 2010-ben az volt az elsődleges célunk, hogy megváltoztassuk a Miskolcról kialakult „acélvárosi” beidegződést. Ennek pedig elsődleges feltétele az infrastrukturális fejlesztés volt. Például a 26-os közlekedési út megépítése, amely a Csorba-tavat kerüli meg. Ha ez nincs, a város közlekedése előbb-utóbb bedugult volna – nyilatkozta Rostás László.

A másik sarkalatos pont, hogy kivigyék a belvárosból a teherforgalmat. Ennek a tervei stratégiailag már elkészültek, ide sorolható például az Y-híd megépítése is. Az alapvető fejlesztési célok között kiemelt szerepet töltött be Diósgyőr, Miskolctapolca, és a főtér. Rostás László kiemelte: a legfontosabb cél mindig az volt, hogy a tervek mind politikailag, mind szakmailag, mind pedig a miskolciak számára kielégítőek legyenek.

Nincs még egy olyan város, mint Miskolc: itt minden megvan, amire az embernek szüksége lehet. Olyan értékei vannak a városnak, amelyekkel az itt élők talán nincsenek is tisztában. Munkám során az egyik legalapvetőbb célom volt, hogy Miskolcot igazán megismertessük azokkal is, akik itt élnek. A mesterem mindig azt hangoztatta: mielőtt építesz, előbb embert építs! – emelte ki.

Rostás László arról is szólt: annak idején, 2010-ben nyolc évre vállalta el a főépítészi feladatot. Azért ennyi időre, mert így, néhány évvel a nyugdíj előtt még együtt tudott dolgozni azokkal a fiatal kollégákkal, akik valamelyike, őt követően remélhetőleg betölti majd ezt a pozíciót. Szeretné átadni az elmúlt 40 év szakmai tapasztalatát a következő főépítésznek, úgy érzi, felelősséggel tartozik a város iránt.  – Jövőre leszek 62 éves, vagyis két évem maradt a nyugdíjig. Ez volt az egyik alapvető oka annak, hogy megkértem a polgármester urat, gondolkodjon el egy új főépítész személyén – nyilatkozta.

A másik ok a Diósgyőri vár rekonstrukciójának második üteme, amely most jutott el a megvalósítási szakaszba. Egy ilyen beruházásnál a vezető tervezőnek folyamatosan jelen kell lennie. A cél az, hogy a vár újabb fejlesztése ne csak városi, hanem európai szinten is jelentős legyen. Rostás László véleménye szerint, a Diósgyőri vár visszaépítése az egész országban gyökeres változást hozott. Meghonosította azt a szemléletet, hogy nem a romokon kell siránkozni, hanem a múlt gyökerein kell építkezni, hiszen ebben az országban 300 évig egyetlen várat sem építettek.

A főépítészi és a vezető tervezői feladat együtt nagyon nagy leterheltséget jelent. Bejöttem reggel 8-9 között dolgozni, és este 10-kor vagy hajnali 5-kor mentem haza. Olyan is volt, hogy haza sem mentünk.  Ezt lehet csinálni egy darabig, de ha felelősségteljesen végiggondolja az ember, tudja, hogy sokáig nem megy. Ezért kértem azt, hogy a munkakörömet megváltoztatva a polgármester közvetlen munkatársaként, főtanácsadói szerepkörben alkalmazzanak – nyilatkozta Rostás László.

A főépítészi posztra pályázatot ír majd ki a város. Erre az időre a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szerint, a Városépítészeti Főosztály látja el a főépítészi feladatokat.