Szent Hedvig Nagy Lajos király legkisebb leánya volt, aki apja halála után a lengyel trónt örökölte.

Már életében szentként tisztelték, mivel sokat tett a litvánok keresztény hitre térítéséért. Ő maga az üdvöt és a kegyelmet hangsúlyozta, férje, Jagelló Ulászló erőszakos módszereivel szemben.

Képgaléria: Végh Csaba

Apja halála után a magyar trónt Mária örökölte. A kassai privilégiumnak megfelelően a lengyel trón is Máriára, illetve leendő férjére, Zsigmondra szállt volna, mert I. Lajos a két országot egyben kívánta örökíteni. A lengyelek azonban követelték a királynő Krakkóban való tartózkodását, amit Mária magyar királynőként nem tudott biztosítani, így végül anyja, Kotromanić Erzsébet közbenjárása nyomán Hedvig örökölte a lengyel trónt. Hedviget 1384-ben koronázták meg, az oklevelek királyként említik, mert a kor hivatalos nyelve, a latin nem tett különbséget királynő és királyné közt, és nem lett volna egyértelmű, hogy uralkodóról van szó.

Hedviget eredetileg Habsburg Vilmos osztrák herceggel jegyezték el még négyévesen, mielőtt Ulászlóhoz ment feleségül. A lengyelek nem akarták Habsburg Vilmost királyukként, ezért elűzték. Az országot azonban fenyegette keletről a pogány litvánok serege, így kapóra jött, amikor fejedelmük, Jagelló Ulászló 1385-ben házasságkötési ajánlattal jelentkezett Hedvig udvarában, ami persze feltételezte ő és népe áttérését a keresztény hitre. Hedvig ebben Isten akaratát látta, s beleegyezett az új házasságba azzal a feltétellel, hogy a Szentszék kimondja Vilmossal kötött házassága érvénytelenségét. Ez meg is történt, sőt IX. Bonifác pápa elfogadta a keresztszülői felkérést is a királyi pártól.

Szent Hedvig lett a litvánok keresztény hitre térítésének igazi pártfogója, aki az üdvöt és a kegyelmet hangsúlyozta férje meglehetősen világias, erőszakos módszereivel szemben. Ő szorgalmazta, hogy a még zavargó, áttérni nem akaróknak ne vegyék el a jószágaikat. Szorgalmazta a meggyőzés elvét a kereszteléseknél, illetve a litván papság kiművelését. Prágában 1397-ben kollégiumot alapított litván teológusok számára is. Krakkóban noviciátust alapított, ahol elérte a teológiai fakultás megindítását is a pápától. Biecz városában kórházat építtetett.

Leánya, Erzsébet Bonifácia szülését követő gyermekágyi lázba halt bele. A lányát négy nappal élte túl. Szentség hírében halt meg 1399-ben, s közeli szentté avatását a lengyelek annyira biztosra vették, hogy a krakkói Waweli székesegyház oltára alá temették, nem a kriptába, ahová a királyi főket is szokták. Bár a kanonizáció még sokáig váratott magára, töretlen volt Jadwiga tisztelete, s mindenhol szentek társaságában, szentként ábrázolták.

Szentté azonban csak az első lengyel pápa, II. János Pál avatta 1997. június 8-án, aki korábban már bíborosként a boldoggá avatásán szorgoskodott. Szent Hedvig 2006 óta a Dunakanyar védőszentje. Ünnepe: július 18.

2014-ben a Diósgyőri vár kápolnáját Szent Hedvig tiszteletére szentelték fel. A most vasárnapi program misével vette kezdetét a Lovagteremben, majd ágyúlövéssel emlékeztek meg a nándorfehérvári diadalról. Ez után tartott előadást Lovász Emese régész Szent Hedvig életéről. Látványos volt a Diósgyőri Aranysarkantyús Lovagrend bemutatója a Felső várudvarban.