- A kormányhivatal élén végzett munkájának talán az egyik legnagyobb elismerése, hogy most már a harmadik ciklusát kezdheti meg. Ön is így látja ezt?
- Igen, mindenképpen. A húsz kormánymegbízott közül öten vagyunk, akik kezdettől fogva végezzük ezt a munkát, de természetesen egy-egy csapat is van minden kormánymegbízott mögött. Én úgy értékeltem ezt az újabb ciklust, hogy a mi hivatalunk jól működik, tehát ez a hivatal felé is egy elismerés. Jelentős megyéje vagyunk az országnak, miénk a legnagyobb kormányhivatalok egyike.
- Bizonyára nem volt egyszerű a hét év, amit maga mögött hagyott.
- Alapvetően egy szervezetépítési folyamat volt: különböző szakigazgatási szervezeteket integráltunk egy rendszerbe az egyablakos ügyintézés miatt. 2011. január 3.-án Miskolcon, a Csizmadia közben nyílt meg az első és egyetlen kormányablak a megyében, ma már húsz fölött van a számuk. A kormányablakokban több mint 1500 féle ügyet lehet már intézni. Ehhez szükség volt a járási rendszerekre is, melyekkel közelebb kerülhettünk a polgárokhoz.
- Megvannak a megfelelő csatornáik a munkatársak képzésére, és az emberek megfelelő tájékoztatására?
- Ma már minden kormányablaknak két tartópillére van: az ott dolgozó emberek szaktudása, és az informatika. Olyan emberek dolgoznak a kormányablakokban, akik legalább féléves képzésben vettek részt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, emellett folyamatosan járnak újabb és újabb képzésekre. Ugyanakkor az informatikai fejlesztések is segítik a munkát, egy tudástár van minden ügyintéző előtt. A következő időszak egyik fő fejlesztési területe az elektronikus közigazgatás lesz. Ehhez meg kell teremteni a különböző informatikai rendszereknek az átjárhatóságát.
- Ehhez tartozik a digitális ügyintézés fejlesztése is?
- Igen. Minél fiatalabb generációról van szó, annál, természetesebb az elektronikus eszközök használata. Az e-személyi igazolvány az első lépés, a másik, hogy legyenek olyan „terminálok” amelyek ezt kezelni tudják – ennek a kiépítése folyik. Eddig a szervezetépítés volt a fő feladat, most pedig a meglévő szervezet működtetésére kell összpontosítani, hogy az minél gyorsabb, hatékonyabb, olcsóbb legyen. Szeretnénk, ha minden egy helyen lenne, Miskolcon is szeretnénk létrehozni egy közigazgatási központot, az ITC épületében.
- Ez a fejlesztés már elindult?
- Az ITC mellett lévő két épületet már felújítottuk: ezekben található a Foglalkoztatási és a Családtámogatási Főosztály. A közigazgatási központot kiépítéséhez szükséges források megszerzése túlmutat a megyei kormányhivatal lehetőségein, itt már kormányzati döntés szükséges, hiszen 5-6 milliárd forintos fejlesztésről van szó.
- Borsod egy kicsit „lesajnált” megye volt: elmaradott gazdasági fejlettségben, munkaerőpiacot tekintve. Sikerült ebből kilépni?
- Megítélésem szerint igen. A beruházások szempontjából már a középmezőnybe tartozunk, számos befektetője van megyénknek. Nem csupán külföldről, megjelentek magyar középvállalatok is. A munkanélküliséget nagyon alacsony szintre sikerült levinni, s ezzel párhuzamosan jelentős munkaerőhiány is látható. A felnőttképzésekkel el kell érni, hogy a munkanélküliek olyan piacképes ismereteket sajátíthassanak el, amelyekre szükség van.
- Ön szerint mi várható az elkövetkező négy évben a megyében?
- A megyére véleményem szerint a fejlődés egyik új szakasza vár. Sokat várok a hazai kisvállalkozások erősödésétől, úgy gondolom, mindenkinek lesz munkája – el fogjuk tudni érni a teljes foglalkoztatottságot. A munkabérek az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek, úgyhogy remélem ezek a tényezők a megye megtartó erejének növekedéséhez fognak majd vezetni.