- Új kormányzati ciklus kezdődött, részben a kormány is átalakult. Az Ön területét érintően vannak változások?

- Az egykori Földművelésügyi Minisztérium mostantól az Agrárminisztérium nevet viseli. További változás, hogy a vidékfejlesztés visszakerült a minisztériumba, ez részben az én feladatkörömet is érinti. Fazekas Sándor befejezte a tevékenységét, a miniszterelnök Nagy Istvánt kérte fel a miniszteri teendők további ellátására. Így lényegében egy új stáb állt fel a minisztérium vezetésében. Ennek én is részese lehetek, folytathatom tevékenységemet. Örülök, hogy személyemben egy miskolci vezetővel több van a kormányzat környékén.
Horváth Zita is megtarthatta a posztját, elmondhatjuk, hogy Miskolc az utóbbi időben adott az országnak néhány helyettes államtitkárt.
És ennek én nagyon örülök. Van egy olyan szándék, hogy a város, a megye és a régió érdekében gyakrabban kommunikáljunk egymással mindazok, akik miskolciként veszünk részt az állam irányításában. Kötelességünknek érzem, hogy a rendelkezésükre álljunk azoknak a szereplőknek, akik a megye vagy a város vezetésében dolgoznak.

- Mi a konkrét feladata a vidékfejlesztésben?

- A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban kiírt pályázatok egy része került hozzám. Körülbelül 240 ezer kérelmet nyújtottak be, 1300 milliárd forintra: ezek döntő többségével kapcsolatban az előző kormányzati ciklusban már meghozták a döntéseket. Az én munkám ezzel kapcsolatosan az elbírált döntéseket érintő jogorvoslati ügyek intézése.

- 240 ezer pályázatból már 170 ezerben született döntés – hatalmas számok. Milyen jogorvoslati kifogásokkal szoktak élni?

- Vannak, akik pályáztak és nem fogadják el, hogy nem nyertek, illetve nem elégedettek a bírálati pontszámmal. Úgy érzik, az értékelés során esetleg nem vettek valamit figyelembe a bírálók. Elég összetett dolog ez, és hosszú láncolat. Mindenki, aki ezen a területen dolgozik, azon van, hogy hatékonyan fel tudjuk használni a vidékfejlesztési forrásokat, és lehetőleg minél több pénz jusson el azokhoz, akik erre jogosultak.

- Melyek a jövő prioritásai a vidékfejlesztés területén?

- Ami a 2014-2020-as költségvetési ciklusból még hátra van, az elsősorban a borászatokat érinti, illetve a helyi élelmiszer-feldolgozással kapcsolatban is várható új pályázatok kiírása. A mi munkánk, illetve az elsőfokú hatóság munkája lényegében a szerződés-előkészítésre, a pályázati pénzek szabályszerű felhasználásának ellenőrzésére irányul. A minisztérium az elmúlt négy évben az a jelmondatot választotta, hogy a mi munkánk a termőföldtől az asztalig tart. Szeretnénk, ha a nagy gazdaságok mellett, a kis és közepes családi gazdaságok is megerősödhetnének úgy, ahogy külföldön. Amikor betakarítják terményt, már azt is tudják, hova fogják eladni.

- Ha visszatekintünk az elmúlt négy évre, melyek voltak azok a sarokpontok, amelyet Miskolcon sikernek könyvelhet el a minisztérium?

- Az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésére indított állami projekt nagyon régóta húzódó ügy volt. Azonban az elmúlt 3-4 évben az állam vállalta, hogy kifizeti a földmérő és a jogi szakértő díját, így a miskolci járásban egy olyan földtulajdoni rendszerhez jutottak, ahol kizárólagos tulajdonosok lehettek az érintettek. Ezáltal pedig - amellett, hogy egyszerűbb az ügyek intézése - magának a földnek is megnő az értéke, hiszen ha valami kizárólag egy emberé, az sokkal könnyebben cserél gazdát, fejleszteni is könnyebb rajta. Én úgy érzem, elmúlt négy évben Miskolc életében is egyre jobban jelen volt a minisztérium. Az Avasi Borangolás például egy olyan nagyszerű kezdeményezés, ahol nem kellett különösebben érvelni, hogy támogassuk a rendezvényt. A V4-ek képviselői a Diósgyőri várban találkoztak, de említhetném a kisvasút, vagy a Herman Ottó Látogatóközpont jövőbeni fejlesztését is – ez mind a minisztérium portfóliójába tartozik.

- A Herman Ottó Látogatóközpont beruházása hol tart?

- Jelenleg a közbeszerzés előkészítése folyik, remélem, innentől felgyorsulnak az események, és látványosabb stádiumokhoz érkezünk.