Johanna udvarhölgy a Miskolc Televízió riporterének elmondta, a gótika egy nagyon izgalmas korszak az öltözködés terén is: igazán a nagy túlkapásokról híres egész Európa-szerte. A magyar udvar azonban egy kicsit visszafogottabb ekkor.

Rendhagyó divattörténeti előadás a Diósgyőri várban. Beregi László képgalériája!

– Ahogy a festményeken is bemutatom, a hosszú, „csőrös cipellő” az egyik ilyen jellegzetes lábbeli a korban. A látogatók nagy kedvencei ezek, de bevallom, én magam is nagy érdeklődéssel tanulmányozom őket. A másik ruhadarab, ami a kort jellemző, az az ördög ablaka. Úgy tartották, hogy ezen át incselkedik az ördög a férfi tekintettekkel, ez is egy izgalmatos ruhadarab – ecsetelte az udvarhölgy. Megtudjuk, hogy a XIII. század végén, XIV. század elején rendkívül divatosnak számított az oldalt a csípőig mélyen felhasított, sokszor prémekkel bélelt felsőruházat, ami látni engedte az alatta viselt szűk ruha révén a test idomait. Ezért is hívták ezt a hasítékot az ördög ablakának.

Az udvarhölgy hozzátette, magyar földön kevés a forrás arról, hogyan öltözködtek eleink. A Képes Krónika, az Anjou-legendárium, a budavári gótikus szoborlelet – ezek mesélnek nekünk arról a korról. Arról, hogy a nyugati mintákhoz képest szolidabb, visszafogottabb az öltözködés, nem a nagyon-nagy fejdíszekkel és hosszú cipelőkkel ékeskedtek a magyarok. Megjelennek ezek is, de mindig valamivel visszafogottabban, fűzte hozzá Johanna.