2024. augusztus 20. István
Felavatták Szaniszló Sándor emléktábláját
minap.hu
|
2018. szeptember 08. 14:25
|
frissítve: 2018. szeptember 09. 11:28
Második „otthonában”, a Miskolci Egyetem körcsarnokában avatták fel emléktábláját pénteken este a tavaly, 69 éves korában Szaniszló Sándornak, a magyar kosárlabda, a MEAFC, valamint Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye sportéletének évtizedeken át meghatározó szereplőjének.

A B.-A.-Z. Megyei Kosárlabda Szövetség által életre hívott, két I. osztályú szlovák és négy magyar (két I. osztályú és két NB I/B-s) csapat részvételével megrendezendő  1. Szaniszló Sándor Emléktorna keretében tartották meg azt az ünnepséget, melyen felavatták a névadó előtt tisztelgő emléktáblát.

Szaniszló Sándor a Miskolci Egyetemi Atlétikai és Futball Club (MEAFC) kosárlabda szakosztályának 1966-ban lett tagja, 1967-től intézője, majd szakosztályvezetője és „pénztárnoka”. Akkoriban kapta a „Bukszi” becenevet, mely szeretettel, tisztelettel övezve végig kísérte őt egész életében. 2001-től a MEAFC ügyvezetői teendőit látta el. Időközben volt játékvezető, szövetségi bizottság vezető, technikai komiszár, főtitkár, és az országos szövetség amatőr tagozatának elnöke. Megbecsült közéleti személyiségként alelnöke, majd elnöke lehetett a B.-A.-Z. Megyei Sportszövetségek Képviseletének, alelnöke a Nemzeti Sportszövetség területi kollégiumának, vezetője a Magyar Diáksport Szövetség kosárlabda munkabizottságának, tagja megyei és városi önkormányzati bizottságoknak, testületeknek.

szaniszlo_emlektabla.jpg

Szaniszló Gábor (balról) és Rakaczki Zoltán Szaniszló Sándor emléktáblájánál az egyetemi körcsarnokban.

A bensőséges hangulatú eseményre érkezetteket, a magyar kosárlabdasport jeles képviselőit, barátokat, sportvezetőket, tisztelőket elsőként Rakaczki Zoltán, a MEAFC ügyvezetője, egyben Miskolc MJV sportért felelős polgármesteri biztosa üdvözölte, aki ezt követően kiváló elődével, Szaniszló Sándorral kapcsolatos személyes emlékei közül idézett fel néhányat, majd elmondta: nagyon sokat tanult tőle és büszke rá, hogy éveken át együtt dolgozhatott vele.

Ezt követően Szaniszló Gábor mondott köszönetet azoknak, akik a körcsarnokot második otthonaként kezelő édesapjának ily módon is emléket állítottak. Megtudhattuk tőle azt is, hogy édesapja családi körben is olyan végtelenül szerény, segítőkész és precíz ember volt, mint a sportéletben. Nagyon sokat dolgozott, mindent megtett az övéiért. Mindezt egyszer úgy magyarázta meg az érte aggódó Gábornak: „ha szereted, amit csinálsz, az nem jelenthet fáradtságot!”

Az esemény záróakkordjaként Szaniszló Gábor és Rakaczki Zoltán leleplezte a Szanyi Borbála szobrászművész által készített emléktáblát.

 

Nem

Olvasnivaló

Ajánlat