Az Európai Bizottság beszállt az európai parlamenti választási kampányba és politikai szerepet vállalt – szögezte le a sajtóesemény kezdetén Gulyás Gergely. Úgy fogalmazott: az Európai Bizottság migrációért felelős biztosa, Dimitris Avramopoulos nyilatkozata, mely szerint a legális migrációt elő kell segíteni, és szervezett betelepítéseket kell végrehajtani, nem európai véleményt képviselt, hanem egy vitában foglalt állást.

Politikai vádiratnak tekinti a Sargentini-jelentést a magyar kormány, elfogadására jogellenes eljárás keretében került sor, amely nem vette figyelembe a tartózkodó szavazatokat – folytatta Gulyás Gergely. „A tartózkodási engedély megilleti az európai képviselőket is” – szögezte le, megerősítve egyúttal, hogy a kormány emiatt keresettel fordul az Európai Bírósághoz.

A Sargentini-jelentés bosszúhadjárat a magyar kormány bevándorlás politikája ellen, az része az európai parlamenti választási kampánynak – ismertette a kormány álláspontját a miniszter. Megerősítette, a kormány keresettel fordul a Sargentini-jelentés miatt az Európai Bírósághoz. A jelentés egy bosszúhadjárat része Magyarország következetes bevándorláspolitikája miatt – hangoztatta.

Gulyás Gergely újságírói kérdésre elmondta: A Dél-budai Centrumkórházra a tervpályázatok kiírása megtörtént, jövő év közepén sor kerülhet az alapkőletételre.

A miniszter ismertette azt is: július elsejétől csökken a szociális hozzájárulási adó két százalékponttal. A kedvezményes lakásáfa kérdésében elmondta, hogy az áfacsökkentés hároméves időszakra szólt, és megelőzte az Európai Bizottsággal való megállapodás; az intézkedés célja a lakásépítési kedv növelése volt. „Az intézkedések a legszebb reményeinket is felülmúlták, az építőiparban meglévő megrendelésállomány és a kapacitások között nem teszi indokolttá az intézkedés fenntartását” – fűzte hozzá.

Újabb kérdésre válaszolva elmondta: a kormány nem tervezi a paksi hitelszerződés módosítását, ám ha erre sor kerülne, akkor ahhoz szükség lenne az Európai Bizottság jóváhagyására. A jelenlegi tervek szerint 2020. január 1-től megkezdhetik működésüket Magyarországon a közigazgatási bíróságok az új szervezeti keretek között – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. 

Az Igazságügyi Minisztérium október végéig a kormány elé terjeszti a közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslatot, amelyet még az őszi időszakban fogadhat el az Országgyűlés. A bírói jogállás egységes marad, a közigazgatási bírák esetében bizonyos sajátosságok érvényesülni fognak, de a bírói jogállás szempontjából ez nem jelent különbséget – jelezte a miniszter.

Mint elmondta: a közigazgatási felsőbíróság Esztergomban lesz, illetve nyolc városban regionális hatás- és illetékességi körrel bíró közigazgatási törvényszékeket állítanak majd fel. A közigazgatási bíráskodás külső igazgatása az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik majd.

A hajléktalan-ellátást segítő tartalékalap létrehozásáról döntött a kormány 300 millió forintos kerettel – közölte Gulyás Gergely. Ez a pluszforrás a Belügyminisztérium számára áll rendelkezésre, és lehetőséget biztosít olyan helyek kialakítására, ahol köztisztasági feladatokat lehet elvégezni az éjjeli melegedőre való szállítás előtt.

Emlékeztetett arra, hogy október 15-én lép hatályba a közterületen életvételszerű lakhatást jogellenessé nyilvánító rendelkezés. Megjegyezte: jelenleg több férőhely áll rendelkezésre, mint ahány hajléktalan van; a kormány 700 ezer forintot költ egy hajléktalan ellátására évente. Kitért arra is, hogy a vonatkozó szabálysértési tényállás alkalmazása csak akkor válik szükségessé, ha egy hajléktalan a rendőrségi felszólításra sem reagál, és továbbra is életvitelszerűen közterületen tartózkodik, lakik.