Csont Csaba, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgató-helyettese köszöntőjében úgy fogalmazott: a projekt megvalósításának célja, hogy az emberek élet és vagyonbiztonsága garantálva legyen. – A projekt illeszkedik ahhoz a stratégiai célkitűzéshez, amely a vízbiztonság fogalmán keresztül a Nemzeti Vízstratégiához is kapcsolódik – hangsúlyozta az igazgató-helyettes.

Az egész Tisza-völgyet érintő beruházás a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében, az Európai Unió és a Magyar Állam 2,5 milliárd forintos támogatásával valósul meg várhatóan 2019. április végéig. – Már 2015-ben elindult a projekt tervezési szakasza, véglegesíteni 2017-ben tudtuk, és várhatóan a jövő év tavaszáig kell véghez vinnünk – nyilatkozta Vojtilláné Szabó Zsuzsanna, az Országos Vízügyi Főigazgatóság projektvezetője. Mint mondta, a projekt 70%-át már teljesítették.

A fejlesztés szükségessége

A fejlesztés szükségességét mi sem támasztja alá jobban, minthogy a Tisza-völgy folyóin az elmúlt évtizedekben kialakult jelentős árhullámok tetőző szintje veszélyesen megközelítette, egyes esetekben meg is haladta az árvízvédelmi töltések koronaszintjét. – Az ilyen árhullámok biztonságos levezetésénél jelentős szerepet kapnak a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) keretében, illetve korábban megépült árvízcsúcs-csökkentő tározók, melyekről az előadásomban fogok beszámolni – részletezte Kovács Sándor, Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vízrajzi osztályának vezetője.

Kiemelte, a víz és az árvíz mindenkit érintő téma. Az elmúlt két évtizedben a Miskolc térségében élők is tapasztalhatták, milyen hatalmas árhullám alakult ki a Sajó-Hernádon illetve a mellékfolyókon. – Ez a projekt az egész Tisza-völgyet érinti, hiszen olyan árhullámok alakultak ki a folyó mentén, melyek ellen a régi, hagyományos árvízvédelmi rendszerekkel, módszerekkel nem lehetett védekezni. Ezért határozta el az ágazat, hogy megépíti az árapasztó tározókat – tette hozzá Kovács Sándor.

Az árvízvédekezés eszköztárának ily módon történt bővülése miatt szükségessé vált az árvízvédekezés gyakorlatának és üzemirányításának a felülvizsgálata. A megvalósult tározók száma, kapacitása, nem kevésbé az üzemelési tapasztalatok ma már lehetővé teszik, hogy rendszerbe szervezve, a mindenkori helyzethez igazodóan a legkedvezőbb árapasztást megcélzó üzemvitelt alakítson ki a vízügyi szolgálat.

A projekt céljai

A Tisza-völgy hazai területének (47 ezer négyzetkilométer) több mint fele az árvizek által veszélyeztetett, és mintegy 3000 km hosszúságú, az árvédelmi gátakkal védett ártér. A projekt segítségével javítható másfél millió ember árvízi biztonsága. A feladat a rendszer olyan irányú fejlesztése, amellyel biztosítani lehessen a vízgyűjtő és a folyó monitoring (ellenőrzés), és az árapasztó tározó monitoring kiépítésével az árvízi tározók összehangolt üzemirányítási, hidrodinamikai modellezési, előrejelzési rendszerének felépítését, a döntéselőkészítő közgazdasági modellek kialakítását, valamint mindezekhez kapcsolódó informatikai fejlesztések megvalósítását.

A fejlesztés révén lényegesen több és pontosabb adat áll rendelkezésre, így pontosabb árvízi előrejelzések készülhetnek (például várható tetőzés ideje, magassága, vízhozama stb.) és részletesebb információk alapozzák meg az árvízi tározók üzemeltetését.

Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság területére vonatkozó sajátosságát Tóthné Seres Éva, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője mutatta be. A projekt további részleteiről ITT találhatnak további információkat.

A 2,5 milliárd forintos támogatást nyert projekt a tiszai vízügyi igazgatóságok működési területén lévő vízgazdálkodási létesítmények üzemeltetésével kapcsolatos egységes monitoring rendszer fejlesztését, összekapcsolását, védekezés esetén a gyűjtött adatokból futtatott számítógépes modellek segítségével megfelelő döntések, jól időzített beavatkozások megtételét szolgálja.