Az MKIK pályázatára ezúttal 123 pályamű érkezett be, amelyből 47 részesült elismerésben, valamint három pályázó Elnöki Aranyérem kitüntetést vehetett át.

Az ünnepélyes díjátadó rendezvényt szeptember 26-án tartották a EuroSkills kísérőrendezvényeként a Hungexpo területén. A díjakat György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár, Horváth Vilmos, az MKIK turizmusért felelős alelnöke és Fekete Balázs, az MKIK kézműipari alelnöke adták át.

A „Magyar Kézműves Remek” elismerő oklevél mellett valamennyi díjazott lehetőséget kap arra, hogy használhassa a Magyar Kézműves Remek logót és termékéhez meghatározott tartalmú elismerő kártyát (termékcímkét) készíthessen. A cím elnyeréséhez követelmény a termékek eredetisége, nemzeti kultúrát őrző, egyedi értéket képviselő hagyományhűsége, a kivitelezés kiváló minősége és turisztikai hasznosíthatósága.

A Magyar Kézműves Remek címet nyert pályázók alkotásaiból nyílt kiállítást három napon át tekinthette meg a nagyközönség a Hungexpo területén.

Az MKIK 2002-ben indította útra a „Magyar Kézműves Remek” pályázatot. A kezdeményezés a magyar kézműves hagyományok és adottságaik jobb hasznosítása érdekében született, mely révén a kiemelkedő kézműves termékek alkotói a „Magyar Kézműves Remek” elismerő címben részesülhetnek.

A megyei pályázók:

• Bogdán Erzsébet, Sárospatak – hímző népi iparművész
• Debreczeni Sándor, Miskolc – késes népi iparművész
• Ducsai Ágnes, Miskolc – nagykabát és pelerin kabát, kalotaszegi nagyírásos kézi hímzéssel.
• Faragó Mária, Miskolc – szűrhímző népi iparművész
• Juhász Béláné, Alsótelekes – hímző
• Kovács J. Attila, Miskolc – cipészmester
• Merényi József, Miskolc – faműves
• Takácsné Dobai Angéla, Korlát – ékszerkészítő
• Schmelczer Béláné, Kazincbarcika – vagdalásos hímzés

Megyénk nyertes kézműves mesterei és pályamunkáik:

A „Remekek remeke”

A kiváló teljesítményt nyújtó alkotók elismeréseként a zsűri idén – az elmúlt évekhez hasonlóan – a Remekek közül is kiemelt néhány pályaművet, és a „Remekek remeke” díjjal jutalmazta. Az öt nyertes között volt Kovács J. Attila miskolci cipészmester, aki a BOKIK kézműves alelnöke. Kovács J. Attila a rendezvényen átvehette az Elnöki Aranyérem kitüntetést is.

Kovács J. Attila, miskolci cipészmester
Exkluzív, rámán-varott féfi cipők

Az igazi cipészmesterség csodálatos darabjait készítette el Kovács J. Attila. Ezek a mesterművek mind alapanyagukban, mind kivitelezésükben rendkívüliek, olyan műremekek, amelyek évtizedek múltán is élni fognak. Ezeknek a pályaműveknek az esetében is nagyon fontos, hogy szívesen viselik ezeket az exkluzív csodás darabokat napjainkban.

„Magyar Kézműves Remekek”

Bogdán Erzsébet, sárospataki hímző népi iparművész
Úrihímzéses terítő szalvétákkal

A magyar reneszánsz és barokk hímzések közül a legjellemzőbb hazai stílust képviseli az úrihímzés. Az úrihímzésre gazdag öltéstechnika jellemző, ezért az alkotó munkájában törekedett arra, hogy minél többféle öltést alkalmazzon. Nagyon szép modern színvilágú termékek, amelyeket a mai lakásokban is el lehet helyezni, örömmel lehet használni. 

Debreczeni Sándor, miskolci késes népi iparművész
Exkluzív kések – vadászkések

Professzionális kivitelű, mesteri vadászkések, funkcionálisan tökéletesek és kézhez állóak. Debreczeni Sándor a tőle megszokott, kiemelkedő, mestermű színvonalú késekkel pályázott ez alkalommal is.

Faragó Mária, miskolci szűrkészítő
Hímzett szűr

Férfiasan komoly, idézi a régi korok öltözékét, amelyben az alapvető szépség és igényesség tovább él. Anyagfelhasználásában, színvilágában, kompozíciós rendjében a hagyományt követi és esztétikusan újítja meg a pályamű.

Merényi József miskolci faműves
In memoriam Hodossy Gyula

A juhász kampók tényleges használatra készültek. Minden kampó mintája más, jellegzetesen edelényiek. A kampók öntése nagyon szép, igényes. Az installáció célja, hogy a Hodossy örökösök által féltve őrzött eredeti fa és fém mintákkal öntött, hiteles másolatokkal megmutassák Hodossy Lajos és fia, Hodossy Gyula munkásságának egy kis szeletét.

Anya és lánya fejfája

A fejfákat Merényi József készítette 2007-ben. Időközben a fejfák állapota jelentősen leromlott, most a mester által kiválóan restaurált fejfák lettek a pályamunkák. A két sírjelző különlegessége – az egyébként a székely-kapuknál alkalmazott - „rákláb”, mely a faanyag mulandóságára számítva egy cserélhető föld fölötti rész.