Ágfalvi László Györgyné 1918. december 18-án született, a ma már Szerbia területén található Palánkán. Amikor férjhez ment, Hatvanban telepedtek le, ahonnan egy munkalehetőség miatt jött Miskolcra, több mint ötven évvel ezelőtt. Gyermekkórházban kezdett el dolgozni ápolónőként, innen is ment nyugdíjba. Egy fia született az első férjétől, aki katonai szolgálata során, eltűnt a háborúban. Később újra férjhez ment, ebből a házasságból már nem született gyermeke. Két unokája és két dédunokája van.

Alapvetően jó egészségnek örvend, csak a szemeire panaszkodik. – Nem látok már, főleg közelre nem. Este néha nézek egy kis tévét, de főleg inkább rádiót hallgatok. Szeretem a régi zenéket. Azt azonban nem tudom megmondani, hogy miért éltem száz évig – mondta mosolyogva Erzsike néni, azt azonban elárulta, hogy a húga is hosszú életű volt. Három évvel ezelőtt halt meg, kilencvenegy éves korában.

Az ünnepelt azt is elárulta, hivatásából adódóan eleve odavan a gyerekekért, nagyon szereti az unokáit, dédunokáit, és élete legjobb időszakának a saját gyermekkorát tartja - úgy emlékszik arra az időszakra, mintha csak tegnap lett volna.

A város ajándékait Kriza Ákos polgármester adta át az ünnepeltnek, megtiszteltetésnek nevezve, hogy századik születsnapján köszöntheti őt.