A Tokaj-hegyalja borvidék részét képező Monok közművelődési intézménye mintegy 100 millió forintból született újjá, s rekonstrukciója során Andrássy István monogrammjával ellátott téglákra bukkantak. Demeterné Bártfay Emese, Monok polgármestere, Mengyi Roland, a térség országgyűlési képviselője, valamint Rácz Bertalan címzetes kanonok közreműködésével kedden átadták a település egyetlen, meglehetősen régóta felújításra váró művelődési házát. A polgármesterasszony elsőként Mengyi Rolandnak mondott köszönetet a helyiek nevében, amiért támogatta a művelődési ház rekonstrukcióját. Demeterné Bártfay Emese arra hívta fel a figyelmet, hogy kevesen élnek már azok közül, akik emlékeznek a most felújított ház megépítésére, történetére.
Eredetileg hárompadlású magtárnak építették, abból a célból, hogy az uradalom itt gyűjthesse be az akkori törvények értelmében részére beszolgáltatott terményt. Köztudott, hogy a gazdálkodás abban az időszakban uradalmakban folyt, a telkekért cserébe a parasztember a termény egy részét - az úgynevezett kilencedet -fizette urának. A művelődési ház hosszú évtizedek során betöltött funkcióiról beszélve a polgármester felidézte, hogyan lett a magtárból óvoda, majd népház. Megtudtuk azt is, hogy 1958-ban a régi építmény némiképp kibővült, helyet adva egy mozinak is. A település vezetője azt is megemlítette, a ház Monok első olyan épülete, amelyben elérhető volt a vezetékes víz.
A Tokaj-hegyalja borvidék fejlesztéseként 43, 5 millió, valamint egy kormányhatározat alapján megítélt, 56 millió forint támogatásból újult meg a monokiak intézménye. (Mint korábban megírtuk, Monok, a Világörökség részeként, a Tokaj-hegyalja borvidékhez tartozván részesülhetett a történelmi borvidék fejlesztésére szánt forrásból). „Szolgáljon e felújított művelődési ház a közművelődésnek”- mondta Rácz Bertalan címzetes kanonok, majd arról beszélt, hogy egy-egy kulturális intézmény, a benne megelevenedő előadó-és képzőművészettel egyetemes értékeket képvisel. Miközben megáldotta az épületet, azt kívánta a település polgármesterének és az intézmény vezetőinek, hogy fogják össze ezeket az értékeket - határon innenről és túlról-, s töltsék meg tartalommal a megszépült művelődési házat.
„Tartalommal, na és tartalomra éhes közönséggel”- fogalmazta meg ajánlását, mert enélkül az épület pusztán egy üres, holt tér. „Adjon hát teret a különféle szellemi és kulturális értékeknek, és az ezzel gazdagodni vágyó, keresztény magyaroknak a megszentelt művelődéi ház”- mondta végezetül. Arra, hogy élettel teljen meg a monokiak művelődési intézménye, nem kellett hosszasan várakozni. „Aki nem tud táncolni, menjen haza aludni. Lám én tudok táncolni, itt maradok mulatni”- efféle csujogatókat harsogtak a helyi Micimackó Óvoda és Bölcsőde apróságai, majd ízelítőt is kaphattunk tánc-és énektudásukból. A gyermekek csengő-bongó hangja egyhamar betöltötte a teret, vidám, önfeledt tánclépéseik ünneplőbe öltöztették a szép számmal összegyűlt közönség lelkét.
„Korábban a művelődési házakat művelődési otthonnak is nevezték”- emlékeztetett a program házigazdája, Újvári Marika nótaénekes, a helybéliek nevében kiemelve: szeretnék, ha valóban otthonukká válna a felújított intézmény. Újvári Marika a monokiak egyik büszkesége, az országos népszerűségnek örvendő énekes a Kossuth Népdalkört vezeti, színvonalas produkciójukból a helyszínen kaptunk ízelítőt.
Az ünnepség állófogadással zárult, ahol Demeterné Bártfay Emesével beszélgetve megtudtuk, hogy az épület aljában található, csaknem 400 négyzetméteres pince felújítása közben, eredeti, Andrássy István monogrammal ellátott téglákra akadtak. A település ugyanis egykoron az Andrássy család birtokában volt. A polgármester asszony azt is elárulta, hogy a pince a későbbiekben a tokaji borok szentélyeként fog szolgálni, bortrezort és konferenciatermet terveznek létrehozni benne.