2024. november 14. Aliz
Történész: szokatlannak és valószínűtlennek tűnik Simicska Lajos állítása
MTI
|
2015. március 10. 13:10
|
frissítve: 2015. március 10. 13:10
Máthé Áron történész szerint a Simicska Lajos vasárnapi interjújában elhangzottak „meglehetősen szokatlannak és valószínűtlennek” tűnnek, egymásnak ellentmondó információkat tartalmaznak.

A Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja azzal kapcsolatban beszélt kedden az MTI-nek, hogy Simicska Lajos nagyvállalkozó a Mandiner portálnak azt mondta, Orbán Viktor miniszterelnöknek – közös sorkatonai szolgálatuk idején – jelentenie kellett róla, de előre megbeszélték, mit fog írni a kormányfő.

A történész szerint az interjúban egymásnak ellentmondó információk vannak: például, hogy egy helyen azt említi, megbeszélték, mit fog jelenteni róla Orbán Viktor, máshol viszont azt mondja, Orbán a leszerelésük után arról tájékoztatta, hogy „nem írt alá”. Hozzátette: Orbán Viktor kiskatonaként nem lehetett hivatalos kapcsolat, ha jelentett volna, akkor alá kellett volna írnia a beszervezési nyilatkozatot, de ha egyszer aláírta volna, akkor nem lett volna mit visszautasítania a leszerelés után.

Máthé Áron arról is beszélt, hogy ma is kutathatóak az egykori állambiztonsági szolgálatok anyagai. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában nem kizárólag, de jelentős részben olyan akták vannak, amelyekben ügynökök szerepelnek, ezek az akták – nagyon helyesen – nyilvánosan kutathatók – mondta. Bárki, aki tudományos kutató, bemehet és korlátozás nélkül hozzáférhet ahhoz, ami ott van – mondta. Hozzátette: 1989-ben számos anyagot leselejteztek, megsemmisítettek, eltüntettek, de a levéltárban lévő anyagok, amelyek megmaradtak, hozzáférhetőek, és magánszemélyként is bárki igényelheti a rá vonatkozó aktákat.

Kitért arra is, hogy „ügynöklisták” a közhiedelemmel ellentétben nem léteztek, mindössze különböző nyilvántartások voltak. Jelezte: ezen kívül még „egy-két nyilvántartás létezhet, de ezek nem valószínű, hogy olyan perdöntő adatokat tartalmaznak, vagy akár listát, amely nagyon új eredményt hozna”.

Szerinte az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának követelése, mint kifejezés, „hatásvadász blöff”.

A történész véleménye szerint hiba pusztán az ügynökökre korlátozni a diktatúráról folyó közbeszédet. Az állambiztonság a kommunista diktatúra mindössze egyik „alrendszerét” jelentette, ezen kívül az elnyomó gépezetnek egy csomó más formája is volt, és a diktatúra működési mechanizmusa más területeken is – például a megyei pártbizottságokban – is megjelent, ezekről mégsem esik szó – mondta.

Máthé Áron a Mozgástérblogon közzétett írásában részletesebben, érveit pontokba szedve ír a témáról.

Nem

Olvasnivaló

Ajánlat