Akik Agatha Christie Poirot-ján, Miss Marple-jén, vagy Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes-szán nőttek fel, és a TV képernyője elé láncolta őket Columbo és Petrocelli nyomozó – azok számára megérkezett a karácsonyi ajándék! Péntek este ugyanis, egy nem mindennapi vacsorát szervezett a Végállomás Bistorant. 60 önjelölt nyomozó gyűlt össze az étterem felső szintjén, hogy egy interaktív vacsoraszínházi előadáson bebizonyítsák, az ő csavaros gondolkodásukon nem járhat túl egy gyilkos sem.

Mi is ez az interaktív vacsoraszínház?

Vargáné Bodnár Henriett, a Végállomás Bistorant egyik tulajdonosa beavatott minket a program Miskolcra „utaztatásának” részleteibe. – Mi magunk is részt vettünk ennek a társulatnak az előadásán néhány évvel ezelőtt Budapesten – emlékezett vissza kiemelve, akkor annyira megtetszett nekik ez az interaktív műfaj, hogy úgy gondolták: miért ne hozhatnák el ezt Miskolcra is? És milyen jól is tették, hogy felkeresték a Gyilkosság a vacsorán társulatot, hisz’ – ahogyan azt a pénteki előadás telt háza is mutatja – a miskolciak imádják, ha nemcsak megfigyelőként lehetnek jelen egy-egy előadás során, hanem belenyúlhatnak a történet cselekményébe, és ők maguk lehetnek az a detektív, aki túl jár minden gyilkosnak az eszén.

A kétely fátylai című előadás alapmotívuma szerint egy angol és egy olasz nyomozó közös ügyének felgöngyölítésében segédkezhetnek az önjelölt nyomozók. Minden asztal kapott egy füzetet a bizonyítékok részletes listájával, fotókkal a bűntett helyszínéről, vallomásokkal a gyanúsítottaktól, és nem volt más dolguk, mint a színészek vonalvezetésével kideríteni, ki volt a gyilkos. Agatha Christie büszke lett volna a miskolci csapatra: a tények ismertetése után szinte rögtön felvették a fonalat; gyanúsítottak, bizonyítékokat elemeztek, használták a szürkeállományukat, kérdeztek és következtettek, ahogyan azt a belga detektívtől, Hercule Poirot-tól megtanulták.

Hajdú László, a Gyilkosság a vacsorán társulat művészeti vezetője a darab szünetében elmondta, ez egy virtuális társulat, amelynek mintegy 18 színész a tagja. – Az ötlet alapjául egy olasz licenc szolgált – tudtuk meg. Mint mondta, 2009 szeptemberében tartották meg első előadásukat. Jelenleg 4 előadás szerepel a társulat repertoárjában, plusz egy, amit angolul adnak elő. Kifejtette azt is, az első két forgatókönyv, egy olasz írónő munkája volt, Lisa Moras-é, ezt magyarosítottuk picit. – Ez nem az a tipikus „kukucskaszínházi” közeg, hanem egy interaktív forma, ahol a nézőt mindig bele kell komponálnunk a darabba, hiszen ő mindig változtathat az adott jeleneten – részletezte hozzátéve: a néző alakítja a felvonás hosszát, az amplitúdó mértékét, és az ő energiáit használják a színészek.

Béres Miklós – A kétely fátylaiban ő alakítja Leonardo DeAngelis nyomozót – az elsők között csatlakozott a társulathoz. – Egészen más ez a fajta színjátszás, mint a kőszínházi; teljesen megnyitjuk a nézőteret – magyarázta az érzést színészi oldalról. Mint fogalmazott, az előadásban mindig a pillanat szüli azt, hogy mit fognak csinálni, az ő feladatuk az, hogy túl sokat ne irányíthasson a néző, tehát ne vegye át tőlük a „gyeplőt”, mert akkor a színdarab káosszá válik, és elveszíti az élvezeti értékét.

A vacsora részleteiről többet nem árulunk el, hiszen ez meglepetés a vendégeknek, de annyit elmondhatunk, hogy nincs színpad, a színészek az asztalok között játszanak. A hat-tíz fős asztaltársaságok pedig együtt nyomoznak, és játszanak a színészekkel.

Ha valaki testközelből szeretné átélni egy nyomozás minden pillanatát, akkor januárra már edzheti a szürke agysejtjeit – ahogyan Poirot mondaná. Azt ugyanis Hajdú László, és Vargáné Bodnár Henriett is megerősítette, hogy januárban újra jön a társulat a Végállomásba, akkor az Utolsó csepp című darabbal.