– A város ünnepnapján azonban nem az uralkodói kegyre emlékezünk, hanem a tevékeny és alkotó, tettre kész miskolci polgárságra, aki évszázadok munkájának eredményeként vívta ki magának a királyi elismerést – emelte ki köszöntőjében Kriza Ákos polgármester, a Miskolci Nemzeti Színházban tartott ünnepségen. – Ezért e napnak a hagyománya méltó keretét adja annak, hogy elismerésünket fejezzük ki azok előtt, akik élenjáró szakmai, közéleti és sporttevékenységükkel példát adnak a város egész közösségének, s akik méltán járultak, járulnak hozzá Miskolc hírnevének öregbítéséhez – tette hozzá.

– Külön is köszöntöm őket, akik elismerésre méltó erőt képviselnek mindazokkal együtt, akik munkájukkal hozzájárulnak városunk értékeinek gyarapításához. Ők azok, akik akaratukkal és tetteikkel segítették és segítik Miskolc fejlődését, és azt, hogy a város elérje kitűzött céljait. Azokat a célokat, amelyek által olyan közösséggé válunk, amely figyelemre méltó tetteket visz véghez még az ország, a régió, sőt Európa számára is.

Juhász Ákos képgalériája I.

Tetteikben megmutatkozik a múlt tisztelete és ismerete, a jelen építése. És e példaképeink azok, akik mindig bíztak munkájuk során a nemzet és a város jövőjének jó csillagállásában. Miskolc ünnepnapjának alig két évtizedes hagyománya, vagy az alig egy évszázaddal ezelőtt készült miskolci kiváltságlevél olyan történelmi időszakot ölel fel, amely viszonylag könnyen átlátható. Az ezredévvel ezelőtti időszakban történtek azonban már nehezen megfogható messzeségben vannak tőlünk – fogalmazott Kriza Ákos.

Hozzátette: méltatlan lenne Miskolc város ünnepéhez, ha nem emlékeznénk meg településünk alapítóiról. A honfoglaló Bors vezér leszármazottairól, a városnak nevet adó Miskóc nemzetségről. – Ha a 11. századtól, a Miskóc nemzetség megtelepülésétől évszázados lépésekkel szeljük át a történelmi időszakokat, azt látjuk: fejlődések és megtorpanások, hol jó, hol rossz csillagállások kísérték a várost a maga útján. De polgárai mindig bíztak abban, hogy tettel, cselekvéssel, erővel és akarattal minden rossz egyszer jóra fordítható. A múlt példáiból, s hibáiból tanulva a miskolci polgárok újra és újra felismerték: a jövőt nem siránkozással lehet meghódítani, hanem becsületes munkával.

Miskolc 2010 óta hatalmasat lépett előre. Olyan változások történtek a városban, amelyek új szemléletet hoztak. Megerősödött a miskolciak öntudata. Egyre többen ébrednek rá mindarra a csodára, amit a város kínál az itt élőknek. Városunk képes volt kilépni abból az apátiából, ami a rendszerváltást követő évtizedeket jellemezte. Ma már nem az elszegényedés és az elvándorlás a jellemző, hanem a gyarapodás és a letelepedés - emelte ki Miskolc polgármestere.

Juhász Ákos képgalériája II.

Kriza Ákos úgy fogalmazott: nyolc év szorgos, kitartó munkájának köszönhetően Miskolc ma a legintenzívebben fejlődő magyar városok sorába lépett. Erős, megbízható partnerévé vált az itt élőknek és a gazdasági élet szereplőinek. – Kitartó munkával elértük, hogy a miskolciak újra büszkék lehetnek városukra. És e büszkeség alapja, a biztonság is beköltözött mindennnapjainkba. A jövőbe vetett hit mindig képes összekötni egymással a város jobbításáért tenni akaró polgárokat. S e téren én mindig azt vallottam, hogy a városért tenni akarásban soha ne azt nézzük, hogy mi az, ami szétválaszt bennünket, hanem azt keressük, ami összeköt.

Juhász Ákos képgalériája III.

Miskolc város ünnepnapján különösen ez a feladatunk. Akik ma bármilyen kitüntetést átvesznek a maguk, vagy intézményük nevében biztosak lehetnek már abban, hogy ők azok közé tartoznak, akik a város életében a kötőanyagot jelentik. Munkájuk és személyük igazolása annak, hogy tenni, alkotni, dolgozni egy város közösségéért jó, felemelő, és nemes feladata az embernek. De felelősség is a jövő nemzedéke felé. Adjuk, hát át az utánunk következő nemzedéknek a városunk iránt érzett szeretetünket, tenni akarásunkat, hogy majd az ő utódaik is büszkeséggel és tisztelettel emlékezzenek miránk, a most itt élőkre – hangoztatta a polgármester, aki egy Tamási Árontól származó gondolattal zárta beszédét: „A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek egyetlen szülőföldje és sok kötelessége”.

Ugyanez igaz városunk közösségére is: nem csak szabadságunk színtere Miskolc, hanem kötelességeink terepe is. Miskolc az otthonunk, és mi ekként is bántunk vele, és a jövőben ekként is fogunk bánni szeretett városunkkal – hangsúlyozta Kriza Ákos, majd a városi elismerések átadása következett.

A kitüntetettek:

Miskolc Város Díszpolgára:

Demjén Ferenc

Veréb György

Pro Urbe:

Dr. Barkóczi István

Dr. Simkó Csaba

Raymond Lardellier

Gálffy Ignác életmű-díj:

Csókay Károly

Herman Ottó tudományos díj:

Dr. Papp Miklós

Szemere Bertalan közéleti díj:

Dr. Várhelyi Krisztina

Szabó Lőrinc irodalmi díj:

B. Tóth Erika

Kondor Béla képzőművészeti díj:

Biró Konrád

Reményi Ede zenei díj:

Murvainé Bodnár Ildikó

Déryné színházi díj:

Gáspár Tibor

Miskolc Város Építészeti Alkotói Díj:

Halmai Attila

Bizony Ákos Kitüntető Jogi Díj:

Dr. Rácz Mária Júlia

Benkő Sámuel díj:

Dr. Meleghné dr. László Judit

Oláhné Fodor Éva

Pedagógiai díj:

Fellegvári Zoltán

Dr. Székely Lászlóné

Galambosi Dorottya

„Miskolc Város Turizmusáért” díj:

Avasi Borangolás szervezői

„Az év sportolója” díj:

Vécsei Réka

Kékesi Márton

DVTK Jegesmedvék

PannErgy Miskolci Vízilabda Club

„Miskolc Város Sportjáért” díj:

Temesvári Miklós

„A Civilek Támogatásáért” díj:

Nádi Gyula

„Az Év Civil Szervezete” díj:

Bárczay Alapítvány

Pro Minoritate díj:

Spitzmüller Istvánné

Nívódíj:

Czimer Sándor

Dr. Lange László

Dr. Károlyi Zsuzsánna

Dr. Majoros Krisztina

Kramcsák János

Rézművesné Nagy Ildikó

Szilvási Zoltán

Tóth Árpád

Az Egyetemért – a Városért díj:

Vinnai János

Szentpáli István Kamarai díj:

Fükő László