Az elsőfokú ítélet szerint a vádlott 2015-ben lakáshitelek adósaival vette fel a kapcsolatot, akiknek azt mondta, hogy a felvett összeg egy bizonyos hányadáért a hitelük lezárásában segítséget nyújt számukra a pénzintézeteknél. A vádlott időpontot egyeztetett az adósokkal és találkozót beszélt meg budapesti bankfiókokban. A pénzintézetekkel ténylegesen nem vette fel a kapcsolatot, hanem segélyhívón négy alkalommal tett bejelentést arra hivatkozással, hogy az adott bankfiókban bomba fog robbanni. Figyelemmel arra, hogy a bejelentések miatt az adott napon a bank kiürítésre került, a vádlott ügyfelekkel való találkozója elmaradt. 2016-ban négy további alkalommal követett el a vádlott a fentiekhez hasonló cselekményeket szikszói és miskolci bankfiókokban. Az evakuálásokat követően a tűzszerészek megvizsgálták az épületeket, azonban robbanóanyagot egyik esetben sem találtak.

A Miskolci Járásbíróság a vádlottat 2 év 4 hónap letöltendő börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen a vádlott és a védője fellebbezett.

A másodfokú bíróság szóbeli indokolásában kifejtette: az elsőfokú bíróság hiánytalanul állapította meg a tényeket, a kiszabott büntetés arányban áll a bűncselekménnyel, az ítélet valamennyi rendelkezése helyes, ezért azt helybenhagyta.

Az ítélet jogerőre emelkedett, ellene további fellebbezésnek nincs helye.