A kedden megtartott tárgyaláson a felperes Takarékbank jogi képviselője tételesen kifejtette, mely termékeikre, mely időintervallumokra vonatkozóan érvényben lévő szerződéses kikötések tisztességességének megállapítását kérik a bíróságtól. Kiemelte: a jogszabályi környezet "gyökeresen megváltozott" 2004 és 2014 között.

Az alperes magyar állam szerint a Takarékbank által alkalmazott, a hiteldíj módosításra vonatkozó egyes rendelkezések nem voltak világosak, a szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányát meghatározó kikötés pedig nem felelt meg a jogszabályokban foglaltaknak, emellett bizonyos rendelkezések nem voltak egyértelműek és érthetőek a fogyasztók számára.

Szeptember 10-re halasztotta az ítélethirdetést a Fővárosi Törvényszék a Raiffeisen Lízing Zrt. ügyében, egyúttal elutasította a felperes azon indítványát, hogy az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz forduljon.

Az egyoldalú szerződési feltételek tisztességtelensége miatti per keddi tárgyalása végén a felperes Raiffeisen Lízinget és a magyar államot képviselő ügyvédek is úgy nyilatkoztak, hogy új indítvánnyal már nem élnek.

A lízingcég az egyoldalú szerződési feltételek tisztességtelenségét tartalmazó kúriai kollégiumi állásfoglalás és a devizahiteles törvény miatt indítványozta az alkotmánybírósági normakontrollt, illetve az Európai Bíróság előzetes döntéshozatalát.