Számítások szerint ha a Föld életét egy naptári évnek vesszük, akkor december 24-én jelennek meg a dinoszauruszok; az ember december 31-e délután; az emberiség egész írott történelme pedig belefér abba a pár másodpercbe, amikor a szilveszter éjféli harangszóra összecsendülnek a pezsgőspoharak – szemléltette az idő relativitását a Magyar Természettudományi Múzeum általános és közművelődési főigazgató-helyettese. Medzihradszky Zsófia hozzátette: reményei szerint a kiállítás erre is felhívja a figyelmet.

Köszöntőjéből megtudtuk, évekkel ezelőtt merült fel az ötlet, hogy Miskolcra hozzák a tárlatot. A főigazgató-helyettes úgy fogalmazott, kötelességüknek tartják, hogy lehetőség szerint a birtokukban lévő tárgyakat a többi múzeum rendelkezésére bocsássák, akár kutatási, akár kiállítási céllal. – Nyugodt szívvel állíthatom, hogy minden, ami itt van, a Magyar Természettudományi Múzeumban abszolút egyedi, megismételhetetlen, több ilyen a világban nincs – hangoztatta.

Juhász Ákos képgalériája I.

Impozánsnak és rendkívül változatosnak, sokrétűnek nevezte a kiállítás anyagát Ősi Attila paleontológus, az ELTE Őslénytani Tanszék tanszékvezető egyetemi docense, ami 185 millió évről kíván áttekintést nyújtani az érdeklődőknek. Rámutatott, a tárlat nemcsak a dinoszauruszokra koncentrál, a velük élő állatokra és növényekre, hanem azokra a földtani és földtörténeti folyamatokra is, amelyek meghatározták az akkori élővilágot.

– Tulajdonképpen egy időgéppel utazzuk végig ezt a hosszú időszakot; nagyon sok állomását érintjük a földtörténetnek, ősállatok, ősnövények eredeti maradványait, vagy azok másolatát nézhetjük meg – mutatott rá.

Szolyák Péter, a Herman Ottó Múzeum megbízott igazgatója érdeklődésünkre elmondta, a korábban konferencaitérként használt épületrészben kapott helyet a kiállítás. Egy pályázaton, az önkormányzat segítségével, sikerült 100 százalékos támogatást nyerni a tárlatra. – A kiállítás nem kronológiai jellegű, tematikusan haladunk benne. Egy kihalási eseménnyel kezdődik minden, utána a fosszilizálódásról, a mezozoikum élőlényeinek táplálkozásáról, szaporodásáról mutatunk szemléltető módon információkat, de van egy nagy ökológiai terepasztalunk is. Külön beszélünk aztán az emlősök megjelenéséről, a vízi világról és a magyar vonatkozású kutatásokról. A repülés történetével, a madarak megjelenésével szintén külön foglalkozunk – tartott tárlatvezetést a megbízott igazgató.

A fenntartó városi önkormányzat képviseletében Kiss János alpolgármester köszöntötte a megnyitó résztvevőit. A kodályi gondolathoz – miszerint „kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának” – hű maradva új kulturális beruházást ünnepelhetünk ma, mondta. Egy új, 45 millió forintos beruházást adnak át a miskolciaknak azért, hogy kulturális bázisainkat tovább fejlesszék, és azért is, hogy Miskolc kulturális versenyképességét tovább növeljék a régióban. A kulturális kormányzat, az Emmi részéről érkező támogatáshoz Miskolc is önerőt biztosított.

– Kulturális tőkeképzés történik a mai napon. Ebbe a tőkeképzésbe pedig nemcsak a materiális beruházásokat számolhatjuk be, hanem a tudást, a műveltséget, az ízlést formáló összes eredményt. Ezért is vagyunk büszkék az elmúlt években Miskolcon képződött kulturális tőkére. Arra, hogy egy jelentős festménygyűjtemény, Kövesi István titkos gyűjteménye és a Seuso kincs érkezett Miskolcra, valamint Csontváry Koszta Tivadar titokzatos festményét, az Öreg halász című művet restauráltattuk, és nemsokára kezdjük a múzeum új szárnyának az építését, amely már várja Magyarország legnagyobb népviseleti gyűjteményét – tudatta az alpolgármester.

Juhász Ákos képgalériája II.

Rámutatott arra is, hogy a most nyíló kiállítás szakít a sablonokkal: nem a dinoszauruszokat hozza el a jelenbe, hanem az érdeklődőket visszaviszi a múltba, ezáltal egy komplex, érdekes és látványos képet ad a múltról. – Biztos vagyok benne, hogy számos fiatalt indít el azon az úton, amely a természettudományok megszeretéséhez vezet. De jelképesen a jövőbe is utaztat bennünket a kiállítás, hiszen amit itt láthatunk, az már a múzeumok jövőjét villantja fel: egy élményalapú, szórakoztató, de mégis tudományosan hiteles világot – fogalmazott Kiss János, aki végül ismét Kodályt idézte: „az út a boldogabb élethez a műveltségen keresztül vezet.” – A mai napon minden bizonnyal újabb lépést tettünk ezen az úton – hangsúlyozta.