A Bükk keleti kapujánál elhelyezkedő, öthektáros Baráthegyi Majorságban szélkerék húzza fel a vizet a kútból, a kerti tó, fóliasátor, üvegház, gombatermesztő pince mellett istálló (kecske, szamár, ló, disznó, nyúl, színes baromfiudvar) és különféle manufaktúrák (sajtkonyha, kemence, asztalos és kézműves műhelyek,) sorakoznak.

A Baráthegyi Kincsestár szerdai, avatóünnepségén V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára, a Hungarikum Bizottság tagja úgy fogalmazott: több szempontból is különleges ez a rendezvény. – Különleges maga a helyszín is, hiszen itt eleve egy alkotó munka folyik nap mint nap. Nagy jelentősége van annak, ha magunk készítjük azokat a termékeket, amelyeket elfogyasztunk. Az alkotással pedig közösség teremtődik, hiszen az alkotás a közösségben még boldogabbá teszi az embert. A közös elfoglaltság oldja a feszültséget is – hangoztatta az államtitkár.

– Különleges ez a rendezvény azért is, mert közelebb kerülhetünk a kézművességhez, megtalálhatók itt a régi népi mesterségek eszközei. Ezek is azt mutatják be, milyen lehetett annak idején "természetesen" élni. Sokkal értékesebbek azok a tárgyak, amelyeket így a kezünkbe vehetünk, mint amelyeket csak vitrinekben nézhetünk meg – hangsúlyozta V. Németh Zsolt, aki szerint fontos, hogy "megéljük" a hagyományinkat. – A hagyomány éppen attól lesz hagyomány, hogy élő. Ezen a helyen pedig megtanítják, hogyan kell használni ezeket az eszközöket, hogyan sajátítható el a hagyomány – mondta az államtitkár.

Hubay György önkormányzati képviselő arról szólt, hogy ez nagyon fontos lépés a Baráthegyi Majorságot üzemeltető Szimbiózis Alapítvány életében. – A hagyomány megőrzése és az, hogy a jelen ifjúsága általa megismerhet régi foglalkozásokat, méltóvá teszi a Baráthegyi Majorságot arra, hogy helyet foglaljon a helyi értéktárban. Az intézményt teljes szívvel és nagy odaadással tartják fenn - olyan elfoglaltságra adnak lehetőséget a fogyatékkal élőknek, amellyel ugyanolyan értékes tagjai lehetnek a társadalomnak, mint egészséges társaik – hangoztatta Hubay György.

A Szimbiózis Alapítvány tizenhét éve hozta létre a Baráthegyi Majorságot Miskolc-Diósgyőrben, ahol a pálos barátok már az 1300-as években gazdálkodtak. Erre Jakubinyi László, az alapítvány elnöke utalt beszédében. – A Baráthegyi Majorság mindennapjait átszövik a hagyományos technikák használatán alapuló népi mesterségek - ezek bemutatása képezi alternatív turisztikai programunk alapjait is. Programunk 2011-ben elnyerte a rangos, Európai Integrációs Díjat. Jelen projektünk összhangban van a Miskolci Integrált Településfejlesztési Stratégiában kijelölt irányokkal, kapcsolódik a városunk Green City és Smart City programjaihoz, valamint gazdaságfejlesztési programjához is. A Baráthegyi Kincsestár kialakítását a Földművelésügyi Minisztérium és Hungarikum Bizottság, illetve Miskolc Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Alapja támogatta – tudtuk meg az elnöktől.

A szociális szolgáltatási épületek (három lakhatási egység harminckét fő számára, és huszonnégy főnek nappali intézmény) mellett egy napi több száz adag ebédet főző konyha, valamint képzési központ is található. A majorságban mintegy százkét fő dolgozik, háromnegyedük fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű személy.

Több mint két éve kiemelkedő turisztikai attrakciójuk a fából készült négyszáz négyzetméteres területű, nyolc méter magas, korhű Interaktív Diósgyőri Játszóvár. Itt és a kapcsolódó korabeli vásártér épületeiben állandóan működő programként húsz népi mesterség műhelyét alakították ki. A belső várudvar gyilokjáró kerengőjében színes plakáton mintegy negyven népi mesterséget mutatnak be. A vendégek kipróbálhatják többek között a vajköpülést, a kötélverést és a faesztergát is.

Juhász Ákos képgalériája