Ha azt hitted, hogy a rúdtánc története a sztriptíz-bárokban kezdődött, nagyot tévedsz: a rúdtánc ugyanis az 1920-as években jelent meg a cirkuszokban, mint különleges artista előadás. Ekkor még leginkább akrobatikus elemekből állt, majd az 1950-es években, a burleszk elterjedésének korában tört be a bárokba, és vált igazán tüzessé.

A rúdtánc mára már kilépett a szórakozóhelyek sötétjéből, és komoly sportággá fejlődött, ami az egész testet gyönyörűen formálja. Hosszú évekbe telt, amíg a rúdtánc szerelmesei kiharcolták, hogy a pole-fitnesst elfogadják, mint komoly fizikai igénybevételt igénylő sportot, pedig ha kipróbálod, te is rá fogsz jönni, hogy bizony kell hozzá izomerő!

A múltban leginkább az erotikus oldalát hangsúlyozták, ma azonban már olyan művészi és meghökkentő mozdulatokból áll, amelyeket csak hosszú gyakorlás során lehet elsajátítani. Persze a pikáns része sem tűnt el teljesen, csupán jóval kifinomultabbá vált. Ahogy a műfaj úgy a név is változott, ma leginkább pole fitnessként hirdeti rúdtánc óráit sok iskola, hogy egyértelművé tegyék: itt nem éjszakai pillangók képzése folyik.

Ha már láttál rúdtánc sport órát élőben, vagy az interneten, biztos feltűnt neked, hogy egy rövid sorton és sportmelltartón kívül általában nem viselnek mást a résztvevők. Ez nem a sport erotikus jellegét hívatott fenntartani: a lenge öltözetnek fontos funkciója van. A szabad bőrfelületek jobban tapadnak a fém rúdhoz, így lehetséges az, hogy egészen hajmeresztő mozdulatokat is szinte kapaszkodás nélkül tudnak végrehajtani a sportolók.

A rúdtánc rugalmasság és erő egyszerre: az egész sport lényege, hogy egyidejűleg legyél képes megfeszíteni és ellazítani bizonyos izomcsoportjaidat. Ez az egyik legnehezebb feladat, amire hosszú idő, míg ráérzel. Számos nyújtó és erősítő gyakorlatot kell ismételgetned, hogy olyan fizikumod legyen, amivel a legnehezebb formációkat is meg tudod majd valósítani.