Egy aprócska madár került elő a zsákból, és nem utolsó sorban igen ritka is. Olyannyira, hogy a rutinos madarásznak ezúttal a madárhatározóra is szüksége volt. A hálóba ezúttal egy ún. csücsörke került. De volt ott házi rozsdafarkú is. Kis vizsgálat és a gyűrűzés után persze minden madár szabadon elrepülhetett.

A szennyvíz tisztító egyik épületénél már fecskéket is látni. Éles látásuk miatt nem könnyű elkapni őket. Végül egy füsti fecske került a hálóba. A gyűrűzést figyelő fiatalok közt igazi madárszakértők is voltak.

– A nagyapám madarász – mondta Pusztai Leó –, és ez családi hagyomány maradt. Nagyon szeretem az állatokat és mindig is érdekelt, hogy mi van fent az égben.

A fiókákért egészen a fészekig kellett menni, de végül ők is kaptak gyűrűt. A gyűrűzés a madárvédelem egyik fontos része.

– Itt nem tudtunk olyan sok madarat gyűrűzni – nyilatkozta Somoskői Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület bükki helyi csoportjának alelnöke –, hogy az tudományos mintavételi eljárásban számottevő legyen. Inkább az oktatás, a nevelés volt a cél. Persze nyilván a gyűrűzést mint tudományos módszert is próbáltuk követni, úgyhogy ez dupla esemény volt. Így reméljük, hogy a gyűrűzésekből majd megtudjuk, hogy innen a MIVÍZ-telepről merre költöznek, milyen útvonalon vonulnak a madarak.

A MIVÍZ telepén 15 füsti és 15 molnár fecskepár él. Ez ideális környezet nekik, ugyanis sok a rovar, így táplálék bőven akad. A madarak száma évről évre csökken, olyannyira, hogy a faj 2020-ra teljesen kihalhat. A MIVÍZ a gyűrűzéssel erre hívta fel a figyelmet.

– Társaságunk mindent megtesz erejéhez, lehetőségeihez képest – mondta Szabó György, a MIVÍZ Kft. stratégiai igazgatója –, hogy megóvja az itt fészkelő fecskéket. Ebben egyelőre az együttműködés elején tartunk, de nagyon jó kapcsolat alakult ki a madártani egyesülettel.

Gyűrűzéskor minden madár egyedi számot kap, ami bekerül egy adatbázisba, így figyelik a madarak vonulását. Az adatgyűjtéssel felmérhető az állomány változása és védelmüket is segíti.