2024. április 19. Emma
Felrobbantották a miskolci István malmot - de vajon kik, és hogyan? (Képgaléria)
minap.hu
|
2018. július 18. 15:36
|
frissítve: 2018. július 20. 12:46
Hatalmas robbanás rázta meg július 11-én a Gömöri felüljáró környékét, majd hatalmas porfelhőben oldalára dőlt a környék egyik emblematikus, messziről látható objektuma, az egykori István malom évtizedek óta használaton kívüli üzemépülete. Magyarországon viszonylag ritka az ilyen robbantás, utánajártunk, kik és hogyan végezték ezt Miskolcon.

A MiNap-hu információi szerint a robbantást a Detonet Kft. hajtotta végre. Földesi Tamás ügyvezető elmondása szerint ilyenkor megpróbálnak minden váratlanra felkészülni. – Túlbiztosítjuka  tevékenységünket - a robbantás helyszínétől harminc méterre lévő ház lakóit személyesen is megkértük, hogy ne álljanak az ablak elé - hangsúlyozta. A cég szakemberei kínosan figyelnek arra is, hogy a robbantással járó légnyomás, zaj és szeizmikus rezgés értéke az elfogadható határon belül legyen. Ennek ellenőrzésére  külsős céget kérnek fel, amely hitelesített mérőműszerekkel rendelkezik.

- Géppel is lehet bontani, de egy magas épületnél ez a technológia sokkal hosszadalmasabb és veszélyesebb feladat, mint a robbantás. A monolit vasbeton szerkezetű miskolci István malom legmagasabb pontja harminc méteres volt. Elképzelhetjük, milyen hosszú ideig tartott volna ennek a gépi bontási folyamata, s milyen nagy porral, zajjal jár - hangoztatta az ügyvezető.

robbantas_180711ml_8.jpg

Mint megtudtuk, robbantási tevékenységet csak olyan vállalkozás végezhet, amelynek megvannak ehhez a speciális engedélyei, tárgyi és a személyi feltételei. Ha megtörténik a megbízás a robbantásra, a cég beszerzi az ehhez szükséges engedélyeket az illetékes Kormányhivatal bányászati osztályától. – Ehhez műszaki leírást kell készítenünk az épület lerobbantásáról, ezt pedig csak olyan, hatósági vizsgát tett személy végezheti el, aki megfelel a jogszabályi előírásoknak. A Bányakapitányság megvizsgálja az engedélykérelmet, a körülményeket. Egy bizonyos számú érintett (például környékbeli lakos) felett a hatóság köteles a tervezett robbantással kapcsolatos hirdetést közzétenni. Ebben az áll, hogy bárkinek lehetősége van megfellebbezni a robbantást a hirdetmény közzétételét követő tizenöt napon belül. - Ez persze nem jelenti azt, hogy ez minden esetben megvétózhatja a terveinket. Ilyenkor a hatóság megvizsgálja, indokolt-e a fellebbezés, és helyt adhat ennek, de el is utasíthatja. Ha megkapjuk a hozzájárulást a robbantáshoz, és jogerőre emelkedett az engedély, kitűzzük az időpontot – magyarázta Földesi Tamás.

robbantas_180711ml_9.jpg

Ha nem nagy számú az érintett, akkor a közös képviselővel veszik fel a kapcsolatot, aki maga értesíti a közelben lakókat.

Az ügyvezető arról is szólt, jogszabály írja elő, hogy a robbantás napjáról értesíteni kell a rendőrséget, a bányakapitányságot, a katasztrófavédelmet és a környezetvédelmi hivatalt is. – Erre nyilván azért van szükség, hogy nehogy feleslegesen riadóztassanak, ha bárki jelzi nekik a robbantást. Az érintett hatóságok  -  rendőrök  katasztrófavédők - meg szokták kérdezni, van-e valami tennivalójuk az üggyel kapcsolatban, kérünk-e biztosítást tőlük a robbantási tevékenység idejére. 

Az előkészítés során meggyengítjük az épület bizonyos szerkezeti részeit, majd robbantólyukakat fúrunk az épület bizonyos részeibe. Betöltjük a robbanóanyagot, lefojtjuk, kialakítjuk a robbantóhálózatot, végül pedig repeszvédelmet alakítunk ki annak érdekében, hogy a biztonsági határokon kívülre – körülbelül húsz méteren túl – semmi ne repüljön ki – sorolta az ügyvezető.

robbantas_180711ml_13.jpg

Nem

Olvasnivaló

Ajánlat