Feltámadási szertartás és körmenet a minorita templomban, Képgaléria! Fotó: Mocsári László

A húsvéti körmenet – vagy más néven feltámadási körmenet - régtől fogva a leglátványosabb nagyszombati szertartás. Jézus Krisztus feltámadásának nem szorosan vett liturgikus ünneplése Közép-Európában a 17. századtól él, Magyarországon már az 1625-ös esztendőben találunk róla említést. A hívők ilyenkor kivonulnak a templomból, s a körmenet alatt négyszer szentségi áldást ad a celebráns. A föltámadt Krisztus szobrát, az „Alleluja-szobrot” régen egy „érdemes” férfi, rendszerint a falu legtekintélyesebb embere vitte. A legtöbb helyen a húsvéti gyertyát is viszik a körmenetben. A körmenet egyéb kellékeit, a baldachint és a lámpákat vinni külön tisztség, régebben házasulandó legények, napjainkban általában az egyházközségi képviselőtestület tagjai viszik. Ilyenkor ért véget a böjt is, a körmenetről hazatérve fogyasztották el az ünnepi vacsorát.