A rendezvényen – amely kiemelten a szőlőtermesztés és borászat, az állattenyésztés, az élelmiszeripar, valamint az élelmiszeripari növénytermesztés helyzetét tárgyalta – a hazai szervezetek, cégek képviselőin túl határon túli üzletemberek is jelen voltak, csakúgy, mint a megyei közgyűlés több tagja, szakmai szervezetek képviselői, a paktumszervezet tagjai.

Programnyitó köszöntőjében a megyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta, katalizátorként kívánják segíteni a Felvidékkel, Kárpátaljával, vagy éppen Hargita megyével fennálló, kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok erősítését. Török Dezső elmondta, a kultúra és a sport mellett szoros együttműködésre van szükség a gazdaságban is.

– Akkor fejlődünk ugyanis a legdinamikusabban, amikor térségeink között szoros gazdasági együttműködés van – húzta alá, hozzátéve, az agrárágazat jelentős potenciállal rendelkezik a partnermegyéknél is.

A mezőgazdaságban még lehet növelni a hatékonyságot, erősítette meg szakmai megnyitójában a vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Kis Miklós ugyanakkor leszögezte: 2010 óta fontos és pozitív fejlemények történtek az ágazatban. Mások mellett jogszabályi változtatásokkal, intézmény-átszervezésekkel és különböző programok elindításával érték el azt, hogy a 2010-17. közötti időszakban a magyar agrárium növekedése az európai országok között dobogós helyen szerepelt.

– A mezőgazdasági termékek kibocsátása folyó áron számolva több mint 50 százalékkal nőtt a hét év alatt, és fokozatosan bővül az export is. Az irány tehát jó, ezt a számadatok is mutatják – hangoztatta az államtitkár, aki az eredmények között említette még a vállalkozásbarát környezet kialakítását, valamint a szektor fokozatos „kifehérítését” is.

Kis Miklós kiemelten fontosnak nevezte továbbá, hogy a foglalkoztatottak száma is folyamatosan emelkedett: tavaly 220 ezer ember dolgozott főállásban a mezőgazdaságban – ez 27 százalékkal több, mint 2010-ben volt. Rámutatott ugyanakkor, hogy már ebben az ágazatban is lassan munkaerőhiánnyal kell megküzdeniük a vállalkozásoknak.

A hatékonyság növelését az Agrárminisztérium többek között támogatásokkal vagy akár a jelenlegi adózási forma további könnyítésével kívánja elérni. Így javítanák a versenyképességet, illetve biztosítanák annak fenntartható fejlődését, a természeti erőforrások védelmét és a gazdák jövedelembiztonságát is.

Az eseményen bemutatkozott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete, valamint külföldi kamarák, Hargita Megye Tanácsa, a Kassa Megyei Önkormányzat, továbbá gyümölcstermesztéssel, állattartással, szőlészettel, borászattal vagy éppen szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó megyei cégek.