Dojcsák Dávid, a B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője arról tájékoztatott, hogy a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Intézet ellenőrzött adatai szerint 3,2-es magnitúdójú földrengés volt vasárnap, 17 óra 39 perckor Miskolctól keletre, Szirma közelében. A földmozgást több településen is érzékelte a lakosság. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletére négy esetben érkezett kárbejelentés. Sajóládon az Ady Endre utcában egy családi ház kéménye dőlt le, míg a Kossuth Lajos utcában egy épület betonkoszorúján keletkeztek hajszálrepedések.

A miskolci Egressy Gábor és az alsózsolcai Kossuth Lajos utcából falakon keletkezett repedésekről érkezett bejelentés. Személyi sérülés egyik esetben sem történt.

Az eddigi adatok szerint a földrengést Alsó- és Felsőzsolcán, Kistokajban, Miskolcon, Sajóládon Miskolctapolcán és Ongán is érezhették.

A Richter skála szerinti 3,2 erősségű földmozgás statisztikailag ugyan kicsinek számít, mégis nagy riadalmat okozott a térségben. A legnépszerűbb közösségi portálon beindult a komment áradat.  

"Szirmán kinyitotta a gázóra ajtaját" – írta egy ott lakó.

A legtöbben robbanásszerű, mély hangot észleltek a rengések kíséretében.

„Bőcsön olyan érzésem volt, hogy felrobban a ház, morajlás is hallatszott, remeget minden. Az utcabeliek is kijöttek a házból. Károkról nem tudok.” 

"Azt se tudtam, hova szaladjak a gyerekkel”- írja egy anyuka.

"Miskolcon a Katalin utcában hintázott az ágy, a szék és recsegtek a falak".

Az utóbbi években Miskolc területén többször is érzékeltek kisebb földmozgásokat. 2014. május 8-án kora délelőtt a Richter-skála szerint 2,8 erősségű földrengést mértek a városban. Ekkora a Bükk hegység területén, hat kilométernyi mélységben, Miskolctól 10 kilométerre volt a rengés epicentruma, károkról nem érkezett jelentés.

2010. december 14-én, éjjel fél 11 után 2,9-es erősségű rengés rázta meg Miskolcot, szinte az egész városban lehetett érezni, hogy megmozdult a föld. Károkat ekkor sem jeleztek. 2010. augusztusában összesen négy földmozgás volt érezhető a borsodi megyeszékhelyen. Augusztus 14-én 2,3-as, augusztus 17-én 2,5-ös, augusztus 19-én pedig, egymást követően két 3-as erősségű rengés rázta meg Miskolcot.

Ormos Tamás, a Miskolci Egyetem, Geofizikai Tanszék docense akkor a minap.hu-nak úgy nyilatkozott: a szeizmológiai obszervatóriumokban évente 100 rengést mérnek Magyarországon, ezek közül a hármas erősségűből 20-25 fordul elő. A valaha mért legerősebb hazai rezgést Érmelléken tapasztalták, 1834-ben, ott akkor 6 és feles erősségű rengések pusztítottak.

Mint elhangzott, földrengések törésvonalak mentén alakulnak ki, annak, hogy pusztító erejű rengések érintsék Miskolcot, nincs nagy esélye. A városban az 1970-es évek közepén szeizmikus vizsgálatokat végeztek - például az avasi lakótelepen - annak megállapítására, hogyan bírnák a lakóházak a nagyobb mozgásokat.

Utórengések is követhetik a vasárnapi miskolci földrengést, amely magyarországi viszonylatban közepes erősségűnek számít. A legvalószínűbb, hogy egy héten belül jelentkeznek még kisebb földmozgások - mondta Szanyi Gyöngyvér az MTA Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szeizmológusa az MTI-nek.

Jelentős aktív tektonikai vonalak Miskolc környékén nem ismertek, így ezzel nem magyarázható a jelenség - fűzte hozzá, ismertette ugyanakkor azt is: Magyarországon bárhol kialakulhat földrengés, annak helyére és okára időnként nehéz magyarázatot adni.

Azokon a helyeken azonban nagyobb a rengés valószínűsége, ahol már korábban is előfordult. Szanyi Gyöngyvér ismertetése szerint általában hegyvidéki területeken kevésbé érzékelhető a földrengés, mint az üledékes területeken.

Beszámolt arról is: az elmúlt két évben az átlagosnál több érezhető földrengés volt Magyarországon, 2013-ban több mint húsz, melyek nagy része a 4,8-as magnitúdójú tenki rengés és a 4,1-es magnitúdójú érsekvadkerti rengés utórengései.