2024. május 17. Paszkál
A fiatalok és a város jövőjének is záloga a jó szakképzés
Cs. M.
|
2014. szeptember 23. 17:36
|
frissítve: 2014. szeptember 24. 21:09
Kétnapos tanácskozáson egyeztetnek a város, a kamara és az oktatási rendszer képviselői a szakmai képzés városbeli helyzetéről és a gazdasági szereplők által megfogalmazott elvárásokról. Lényegében Miskolc gazdasági, befektetési jövőképéről.

bokik_140923_fkcs_5.jpg

Miskolcon az elmúlt években jelentősen csökkent a munkanélküliség. Miközben a javuló tendencia ellenére a város és környéke továbbra is jelentős arányú munkanélküliséggel küzd, relatív munkaerőhiány jelentkezik a piacon – számos szakmában hiába keresnek helyi, szakképzett alkalmazottakat a cégek, vállalkozások. Tömören így foglalható össze a probléma, aminek megoldása a gazdasági igények és a szakképzési rendszer intenzív ütemű összehangolása lehet.

A megoldás sokszereplős: kell hozzá a duális képzés kialakításában, a gyakorlati képzésekben kulcsszereplő kamara, szükség van a cégekre, vállalkozásokra, a város gazdaságfejlesztési elképzeléseire, a szakképzést irányító Klik-re és természetesen a képző intézményekre.

A tanácskozáson Kriza Ákos polgármester szólt a város gazdaságában megmutatkozó, számszerűsíthető folyamatokról. Többek között arról, hogy évről évre, jelentősen, 15 százalékot meghaladó mértékben nő az iparűzési adóbevétel a városban. Ma 3500-zal dolgoznak többen, mint négy évvel ezelőtt, és ebben nincs benne a Bosch újabb bővítése, a Vodafone sem fejezte még be fejlesztéseit, és még egy hónap múlva indul a Takata.

– A Takata csak az első fecske volt. Nagyon komoly tárgyalásokat folytatunk újabb három céggel. Közel járunk ahhoz, hogy a Takatával megnyitott Déli Ipari Park gyorsan beteljen, és újabb területet kelljen felkészíteni a befektetők fogadására – emelte ki a polgármester, majd rögtön hozzá is tette: a japán autóipari cég az ezerből jelenleg mintegy 100 alkalmazottat foglalkoztat, és máris szembetalálták magukat munkaerő-problémákkal. Ahogy a város oktatási intézményeiben – az egyetemen és az Andrássy szakközépiskolában – már jelenlévő Bosch is még mindig kénytelen, helyi erő hiányában, akár 80 kilométerről utaztatni munkaerőt.

– Nem állíthatjuk, hogy a duális képzés már olyan tökéletesen kiépült, mint például Németországban. Még nem sajátítanak el minden alapfeladatot a gyakorlatban is a szakképzésben résztvevők. Sőt, előfordul, hogy a munkáltatók nem elégedettek a végzettek tudásával. Ezen gyorsan változtatnunk kell. Nincs más feladatunk, mint élen járni abban, hogy a képzések mennyisége és minősége is megfeleljen a piaci elvárásoknak. Erre az útra a befektetők nyomása terel minket – fogalmazott Kriza Ákos.

Kiss Gábor alpolgármester ehhez kapcsolódva elmondta, a közgyűlés az elmúlt héten fogadta el az Integrált Településfejlesztési Stratégia programját, ennek 60 százaléka gazdaságfejlesztés. Ennek nagyon fontos eleme a szakképzési rendszer hatékonyságának, rendszerének optimalizálása, a szakmastruktúrával kapcsolatos kérdések megválaszolása, ezért is kezdeményezte a város ezt a megbeszélést. Hiszen konkrétan Miskolc jövőjéről van szó: a fiatalok helyben maradásról, munkaerő-piaci lehetőségeiről, és arról, hogy a város mennyire marad vonzó a befektetők számára.

Az oktatási rendszer jelenleg nem tud rugalmasan reagálni a gazdaságból érkező, változó elvárásokra. Éppen ezért olyan együttműködésre van szükség a várossal, a vállalkozásokkal, a kamarával, ami segíti az ésszerű, folyamatos alkalmazkodást, ennek feltételeiről már készült is egy elemzés, amit a tanácskozáson bemutat partnereinek a Klik. Azzal az elemzéssel együtt, ami a szakképzés jelenlegi kapacitásait, intézményi szerkezetét tárja fel – ezt már Ragályiné Hajdú Zsuzsanna tankerületi igazgató mondta.

bokik_140923_fkcs_8.jpg

– Nem a szakképző intézményekben kezdődik a munka, hanem már az általános iskolákban. Amikor 7-8. osztályos korában a továbbtanulásról dönt a fiatal, nem mindegy, mennyire megalapozott információk alapján teszi, különösen, hogy az elkövetkező éveit, sőt az életét meghatározó döntésről van szó. Ennek, a szülők és tanárok tájékoztatásának is szeretnénk nagyobb hangsúlyt adni – emelte ki.

Hogy ez mennyire fontos, azt jól mutatja, hogy a hiányszakmák mellett a túlképzés is jelen van a munkaerőpiacon.
– A gépipar, az elektronikai ipar egyértelműen szakemberhiányban szenved, keresik az automatizálásban képzetteket, konkrétan például a CNC-programozókat – sorolta Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. – A másik oldalon pedig világosan látszik: túlképzés van fodrászból, manikűrösből, marketingesből, az ügyintézői típusú szakmákból. Ezt a szerkezetet kell finomítani – mondta az elnök.

A tanácskozás a gazdaság és pályaorientáció témakörében szerdán, a városháza Dísztermében folytatódik.

Nem

Olvasnivaló

Ajánlat