Szerdán döntött a fővárosi közgyűlés arról, hogy támogatja a 2024-es budapesti olimpia úgynevezett helyszín-kiválasztási javaslatát. Ebben tételesen fesorolják, hogy a fővárosban hol rendeznék a különböző sportági versenyeket. A dokumentum foglalkozik azzal is, hogy mely vidéki városokat vonnák be a rendezésbe.

A teljesség igénye nélkül Balatonudvariban golfot, Balatonfüreden hosszútávúszást és vitorlázást, Szegeden evezést és kajak-kenut, Veszprémben kézilabdát, Üllőn lovaglást, Miskolcon, Debrecenben és Győrben pedig labdarúgó-mérkőzéseket rendeznének.

Miskolcon természetesen az új diósgyőri stadion lenne a helyszín. A javaslatban szerepel, hogy a 15 ezres aréna minden igényt kielégít, ráadásul az olimpia után is megoldott a hasznosítása, mert nyilván a DVTK otthona maradna.

A stadion UEFA szerinti 4. kategóriába tartozik majd, így számos rangos sportesemény befogadására lesz alkalmas. A fedett nézőtere mintegy 15.000 néző befogadására lesz alkalmas. A nézők mellett a játékosok és az őket kísérő személyzet kiszolgálására is megfelelő infrastruktúra épül. A megvalósuló létesítmény befogadóképessége megközelíti a NOB ajánlásban foglaltakat.

A létesítmény tervezett egységei:

o 15.000 férőhelyes stadion

o 2 füves és 2 műfüves edzőpálya

Nem új hír, hogy Miskolc szívesen venne részt a 2024-es budapesti olimpia szervezésében. A borsodi megyeszékhely tavaly június 3-án olimpiarendezéssel kapcsolatos konferenciának adott otthont, melyen Kriza Ákos, Miskolc polgármestere elmondta: a magyarországi olimpia olyan közös, nemzeti ügy, mellyel nemcsak a főváros, hanem az egész ország nyerne. Egyúttal világraszóló vállalkozásnak nevezte az olimpiát, olyasvalaminek, amely minden magyar ember számára nagyon sok előnnyel járna nem csupán a sport, de az élet összes területén.

A városvezető remek ötletnek tartja, hogy Budapest mellett más vidéki városok, akár kisebb települések is bekapcsolódnának a rendezésbe, az nem a főváros kiváltsága lenne. Kiemelte, az érintett térségek lakosai sokat profitálnának a hazai rendezésű olimpiából, a beruházások, fejlesztések révén ugyanis számottevően megerősödnének a helyi kis- és középvállalkozások.

A PricewaterhouseCoopers által készített, 1300 oldalas megvalósítható tanulmány számításokkal támasztja alá, hogy az olimpiarendezés révén 2017 és 2025 között mintegy százezer munkahely jönne létre; az állam, a vállalatok és a háztartások 3000 milliárd forint többletbevétellel számolhatnának; a legkiemelkedőbb években az olimpia 0,3 százalékkal is meglökhetné a GDP növekedését; akár 130 milliárd forint pluszbevétel keletkezne a turizmusban; amellett, hogy jelentősen erősödne Magyarország és Budapest ismertsége, jó híre.

Ha az érmeket a népességaránynak megfelelően vizsgáljuk, csupán Finnország és Svédország szerepel nálunk előkelőbb helyen. Kizárólag a játékokon eddig szerzett aranyérmeket nézve azonban minden hatvanezredik lakosra jut egy hazánkban, ennél pedig csak a finnek tudtak eddig jobb átlagot produkálni a világon.