A Magyar Oxyologiai Társaság az Országos Mentőszolgálattal, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság Közhasznú Egyesülettel, a Mentésügyi és Mentéstudományi Alapítvánnyal, valamint az Életmentés Alapítvánnyal közös szakmai szervezésben szeptember 27-29. között Lillafüreden tartja soron következő kongresszusát.

A rendezvény fővédnöke Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár. A szakmai szervezet legfőbb célja, hogy bővítse a kongresszus résztvevőinek szakmai és tudományos ismereteit. A sürgősségi orvostan és az oxyológia területeiről hallgathatnak majd előadásokat a résztvevők. A sürgősségi orvostan a sürgősségi ellátást igénylő betegek ellátásával foglalkozó tudományterület. Az oxiológia a sürgősségi ellátáson belül az életmentés, újraélesztés területét jelzi.

Mártai Istvántól, a Magyar Oxyologiai Társaság elnökétől megtudtuk, 38 évvel ezelőtt rendezték meg az első konferenciájukat, és mivel kétévente tartják, így a mostani már a 19. alkalom.

– Az a szerepünk és feladatunk, hogy a sürgősségi ellátás szereplőit megismertessük a szakmai újdonságokkal. Örömünkre nagyon sokan jelentkeztek, közel 300 résztvevőt köszönthetünk a háromnapos rendezvényen – hangoztatta az elnök, aki hozzátette, nem csupán a mentőszolgálat munkatársai, hanem sok kórházi sürgősségi ellátásban dolgozó orvos és szakdolgozó is jelen van a konferencián.

Számos orvosi területen frissülnek, módosulnak a protokollok, ezekről is szó esik, a kardiológiában az infarktusellátásról hallgathatnak majd előadást a résztvevők, ahol a helyszíni gyógyszerelés legújabb elvárásairól, ezen belül a háziorvosnak, mentőknek ebben betöltött szerepéről lesz szó.

Gőbl Gábor tudományos tanácsadó erre a konferenciára az újraélesztés kérdését hozta el. – Jómagam egy olyan adatbázis részleteiről fogok beszámolni, amely adatbázist az Országos Mentőszolgálat 2003 óta tölti ki, ez pedig az újraélesztések feldolgozását jelenti. Azokat az eseteket dolgozzuk fel, amikor az Országos Mentőszolgálatot hirtelen keringésmegálláshoz hívják, illetve a kiérkezéskor ez derül ki, tehát ha beáll a hirtelen halál – magyarázta Gőbl Gábor. Hozzáfűzte, az ilyen eseteknek egy része „elkésett”, tehát már nem tudták megmenteni a beteget, azonban a nagyobb részükben, hozzávetőleg 75 százalékukban megkezdik az újraélesztést a mentősök, hiszen nem teljesen reménytelen az életben maradás. Ezeknek az eseteknek körülbelül a fele, negyede tud kórházba bekerülni a kórtani részletek viszonyában.

A kétezres évek közepén évente kb. 6 ezer, most pedig 8-9, de volt már 10 ezer is azon esetek száma, amikor hirtelen keringésmegálláshoz hívták a mentőszolgálat szakembereit.

Breitenbach Géza, az Országos Mentőszolgálat Észak-magyarországi régió regionális igazgatója a térség legkülönfélébb sürgősségi eseteit mutatta be a résztvevőknek a konferencia csütörtöki megnyitóján. „Gazdag mentési múlttal rendelkező régiónak” nevezte az Észak-magyarországi területet, az utóbbi évek barlangi, sziklás, árvízi mentéseiről számolt be röviden.

A háromnapos kongresszuson egyebek mellett a tömegbalesetekről, a katasztrófa egészségügyről, mellkas sebészetről is hallgathatnak előadást az orvosok, egészségügyi szakdolgozók, akik számára akkreditált továbbképzési lehetőséget ad ez a konferencia, tehát kötelező kreditpontjaikat is meg tudják szerezni.