Péntek 13-a sokak számára elrettentő nap, a babonák helyett én viszont szeretek elmélyedni a régi históriákban, amik például a boszorkányokhoz kapcsolódnak. Emellett pedig az ifjú varázslótanonc, Harry Potter történetei is inspirálnak arra, hogy kutassak a különböző, szinte már mágiának mondható „gyógynövénytan” területén.

Éppen ezért kiváló alkalom volt számomra a szombati nap, amikor is a Diósgyőri várban az érdeklődők három időpontban is hallgathattak előadást a gyógynövények történetéről Pászk Norbert gyógynövényszakértőtől. A gyógynövényes kertben pedig muszáj volt egy sétát tennem még a „titkok feltárása” előtt, ahol egy pillanatra tényleg az előbb említett varázslótanonc mágiával teli iskolájában érezhettem magam.

Megtudhattam például, hogy már az ókorban is jelentős szerepe volt a gyógy- és fűszernövényeknek. Már ekkoriban körülbelül 900 gyógynövényreceptet ismertek Egyiptomban, egy ételbe pedig 30-40 fűszernövényt is tettek, hiszen ekkor már ismeretes volt jótékony hatásuk.

A középkorban Bingeni Szent Hildegárd volt az az apátnő és természettudós, aki rengeteg receptet jegyzett le, kolostorában gondosan ápolt gyógynövénykert volt, a termesztett növényekből pedig keneteket, teákat, gyógycseppeket készített. A kor híres – vagy hírhedt – kalózai is hozzá jártak, hogy panaszaikat, betegségeiket gyógynövénykészítményei segítségével orvosolja.

Pászk Norbert, a „gyógynövények ifjú mestere” azt is elárulta, manapság is teákat, krémeket, kivonatokat készítenek ezekből a jótékony növényekből. Az orbáncfű például olajként felhasználva kiváló festőnövény, hiszen olajjal érintkezve azt pirosra festi. Emellett szintén olajos formátumban fényvédőként, leégés utáni krémként is felhasználható, teaként fogyasztva azonban óvatosnak kell lennünk vele, hiszen pont az ellenkezőjét váltja ki; fényérzékenységet okozhat.

Régen úgy tartották, hogy telihold idején a leghatásosabbak a gyógynövények, így ekkor érdemes leszedni őket. Ezt már a középkorban is tudták a boszorkányok – vagy akiket annak tartottak –, így a bájitalaikhoz ők is ekkor szedték a növényeket. Ez a mai napig megmaradt, hiszen Pászk Norberttől megtudtam, hogy vizsgálatok alapján, valóban telihold idején a legerősebb a hatása a gyógynövényeknek.

A boszorkányokról megtudtam még valamit: a bodza jótékony hatásai mellett, ebből a növényből készült a varázspálcájuk és a seprűjük is. Nem a boszorkányok azonban az egyedüli mágikus lények, akik a bodzához kötődnek: állítólag Szent Iván éjjelén, június 23-án, ha valaki a bodzafa alá ült, megláthatta a tündéreket. Ezért is nevezték a bodzát a „tündérek szent fájának.”

Természetesen a Diósgyőri vár nem változott át a Roxfort mágikus iskolájává, Pászk Norbert részletesen beszélt még például a csalán, a körömvirág, a petrezselyem, vagy a kerti sarkantyúka hatásairól, felhasználásáról is. A kövirózsáról megtudtam, hogy régebben a villámcsapás ellen ültették, ma viszont már nem ezen okból tartják otthon.

Az ifjú gyógynövénymestertől kérdezni is lehetett, mindenki segítségére volt, aki a gyógynövények otthoni felhasználásáról, elkészítéséről szeretett volna minél többet megtudni. Idén még bőven lesz alkalmunk Pászk Norbert előadásait hallgatnunk, a Diósgyőri vár programjait érdemes figyelni, hiszen a tél közeledtével különböző tematikus előadásokra is számíthatunk.