Minden évben központi helyszíne a miskolci, városi megemlékezéseknek a Petőfi tér, valamint a Hősök tere – utóbbi helyszínen 2003-ban avatták fel Miskolc elesett hőseinek emlékművét, Szanyi Péter szobrászművész alkotását.
Hősök tere
A bronzból és gránitból készült emlékmű ötalakos kompozíciója egy piramis alakú posztamensen áll. A piramis csúcsa lépcsőfokokban végződik, melyen a szoboralakok lépkednek felénk. A posztamensen az 1956. október 23-ai dátum olvasható, valamint a „Miskolc város elesett hőseinek” felirat.
A szobor alkotója szerint az emlékmű a „huszadik század kataklizmáinak allegorikus ábrázolása”. Az öt alak közül négy férfi, akik a hősi halottak koporsóját viszik vállukon, ami a magyarok huszadik századi nemzetsorsát szimbolizáló szarkofágban fekszik. Négy oldalán a Szózat kezdő mondata olvasható: „Hazádnak rendületlenül légy híve, oh magyar”.
A hátul, jobb oldalon haladó, a magyar parasztembert megformáló középkorú férfialak, kezében az akkoriban elterjedt Mauser puskával, az I. világháborút szimbolizálja. Mellette a baloldalon egy lepellel letakart, kivájt szemű alak a II. világháborút, a temetetlen halottakat jelképezi. Baloldalon elől egy lyukas zászlót tartó fiatal, erős férfi az 56-os forradalom allegóriája. Mellette halad a deportáltakat, lebombázott polgári áldozatokat megtestesítő bilincsbe vert középkorú férfi.
Előttük pedig egy kezében kegyeleti mécsest tartó női alak látható, Magyarország géniuszának jelképe. A nemzet továbbélését jelzi, ahogy szabad kezével a lángot takarja, óvja, hogy el ne aludjon.
Széchenyi Emléktábla
Évente megemlékezést tartanak a forradalom és szabadságharc évfordulóján, a Földes Ferenc Gimnázium falán elhelyezett Széchenyi Emléktáblánál is.
Az egykori Fráter György, illetve Lévay József Gimnázium összevonásával létrehozott intézmény az ’50-es évek elején Földes Ferenc nevét kapta. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején – a tanári kar és a diákság együttes elhatározásából – rövid időre Széchenyi István nevét vette fel a gimnázium, és később is többször kezdeményezték, hogy ez legyen az intézmény neve. Az iskola több egykori diákja, pártolója Széchenyi ’56 Emlékbizottság néven egyesületet hozott létre. Kezdeményezésükre került fel az 56-os névváltoztatásra emlékeztető emléktábla is az iskola falára, melyet a városi ünnepség-sorozat részeként, évente megkoszorúznak, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján.
Petőfi tér
Megkoszorúzták a nap folyamán Nagy Attila szobrát is, majd a Petőfi tér következett, ami emblematikus helyszíne volt az 1956-os forradalom és szabadságharcnak. Itt szavalta el Nagy Attila, a népszerű fiatal színész hatalmas tömeg előtt a Himnuszt és a Nemzeti dalt.
1956. október 25-én a miskolci munkások demonstrációval kívánták nyomatékosítani a követeléseiket. Eredetileg a város központjában lévő Búza tér lett volna a tömeg úti célja, a szervezők azonban el akarták kerülni az összetűzést a közelben székelő ÁVH-val, s a tömeget az Egyetemvárosba irányították. Útközben nagy számban csatlakoztak a tüntetőkhöz a város lakosai, végül már hatalmas, 35-40 ezres tömeg hömpölygött az utcákon. A lakások ablakaiban is megjelentek a nemzetiszínű zászlók, és a sokaságban is rengeteg háromszínű lobogó tűnt fel.
Az Egyetemvárosban már szervezetten fogadták az odaérkező tömeget. A nagyelőadó tetejéről Dornbach Gyula köszöntötte az egybegyűlteket, majd ismertették a forradalmi követeléseket. A debreceni egyetemisták pontjait a városból érkező Galánffy Lajos, a miskolci Zenekonzervatórium igazgatója ismertette, majd hozzáfűzte ehhez a konzervatórium követeléseit is.
A miskolci diákparlament 11 pontos felhívását Rácz Károly hallgató, a DIMÁVAG 12 pontos kiáltványát Papp Miklós anyagbeszerző, üzemi munkástanácstag olvasta fel. A felszólalók között volt Zombori Sándor alezredes, aki a honvédség, és Urbancsok Mihály, aki a megyei pártbizottság egyetértéséről biztosította a tömeget.
További hírek
Olvasnivaló
Népszerű
Népszerű videó
Ajánlat
