Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Központjának kutatója szerint a megtalált szerves anyagokat már régóta keresték a szakemberek, mivel sok jel utalt arra, hogy ezek léteznek a Marson. A Marsról származó meteoritokban már találtak hasonló szerves összetevőket.

A mostani megfigyelés az első, amelyik a legbiztosabban mutatja néhány szerves komponens jelenlétét a Marson - hangsúlyozta a kutató. Hozzátette azt is, hogy ezek az anyagok elég bonyolult szerves molekulák, amelyek olyanok mint mondjuk a benzol, a propán, vagy a bután.

"A Curiosity megfigyelései erősen olyan irányba visznek, hogy egykor vízzel teli, a mainál sokkal lakhatóbb környezet lehetett a Marson, amelyen most szerves anyagot is találtak" - összegezte a kutató.

Meglepő, hogy öt centiméter mélyről került elő az anyag, ugyanis régóta az a nézőpont van a szakmai körökben, hogy a Mars felszínének a felső egy méter vastag rétegében a szerves molekulák erősen roncsolódnak az ionizáló sugárzás miatt - mondta Kereszturi Ákos. "Most lehet, hogy egy picit módosítani kell ezen a nézőponton, és elképzelhető, hogy bár létezik ez a roncsolódás, ez leginkább a felszínen jelentkezik és néhány centiméter mélyen valószínűleg van jó pár molekula" - emelte ki.

A kutató szerint a marsjáró már korábban is talált szerves vegyületeket más területeken, de most agyagos, üledékes kőzeteket fúrtak meg, ezért is lehetett sikeres a keresés. "A korábbi megfigyelés magas klórtartalmat is jelzett, mindenféle földi tisztítószereknek a befolyása zavarta az értelmezést, ez most egy tisztább megfigyelés, most már biztosan kimondható, hogy szerves összetevők keletkeztek ott"- mondta.

Légkörelemzés - metán ingadozása

A szakértő szerint jó ideje tudják a tudósok, hogy létezik metán a Mars légkörében, de a mai napig nem tisztázott, hogy honnan származik. "Az egyik lehetőség, hogy biológiai eredetű, a másik, hogy egyéb élet nélküli folyamatoktól képződött.

A kettő közti választás nagyon nehéz, izotópmérések kellenének ahhoz, hogy meg lehessen állapítani" - mondta Kereszturi Ákos. Hozzátette azt is, hogy a Curiosity mérései tisztázták a dolgot: úgy néz ki, hogy évszakosan ingadozik a metán, és a melegebb, vagy kevésbé hideg időszakban jut több a légkörbe, ami aztán a felszín alól szivárog ki.