Az alternatív vitarendezési fórumot az egyik miskolctapolcai hotel konferenciatermében rendezte meg a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége – ez a szervezet felel a régióban azért a munkaügyi vitás helyzeteket kezelő jogsegélyszolgálatért, amit egy éve működtetnek országszerte munkaadói és munkavállalói szervezetek uniós támogatásból.

Ingyenesség, gyorsaság, függetlenség és szakértelem – ezekkel a címszavakkal foglalható össze az alternatív vitarendezési szolgáltatás munkája. A Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat – melynek több tagja a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója – ingyenes segítséget nyújt kollektív munkaügyi vitás helyzetek esetén a felek közötti bizalom helyreállításához, a konfliktushelyzet megszüntetéséhez, a munkahelyi béke helyreállításához illetve megtartásához (érdemes ilyen esetekben ellátogatni a szolgálat honlapjára).

Simon Attila, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára egyfajta szocializációs folyamatnak nevezte azt, amikor a felek már nem hagyják annyira elmérgesedni vitáikat, hogy az a bíróság elé kerüljön, hanem békéltető testületeknél próbálják rendezni a vitás kérdéseket. A békéltető személy bevonásától egyébként inkább a munkáltatók ódzkodnak elmondása szerint.

A bérviszonyok kérdése számtalan esetben neuralgikus pont a munkaadók és munkavállalók viszonyában. Ennek rendezésére szintén számtalan intézkedés történt már. A munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár emlékeztetett, 2016-ban fogadták el az úgynevezett szociális bérmegállapodást. Ennek köszönhetően idén január 1-jétől mind a minimálbér, mind a garantált bérminimum „egészen komolyan megemelkedett”, sőt már 2018-ra vonatkozóan is megállapodtak abban a felek, hogy további emelkedés várható. Ugyanakkor a szociális hozzájárulási adó mértékét 4 százalékponttal csökkentették.

– Azt látjuk, hogy a minimálbér emelkedésének hatására az ezzel közvetlenül nem érintett bérkategóriákban is egészen intenzív bérfejlesztés történt már 2016-ban is, de idén még inkább: átlagban 10-11 százalék körüli nettó reálbér-növekedést tapasztalunk. A munkáltatók tehát egyre inkább felismerik: ahhoz, hogy megtartsák a munkaerőt, vagy újakat tudjanak felvenni, azt bizony meg kell fizetni – tette hozzá Simon Attila.

A konferencián a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat működéséről Tóth Hilda, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense tájékoztatott. A munkabér aktuális kérdéseiről pedig a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szólt a fórumon. Palkovics Imre rámutatott, a rendszerváltást követően a közép-kelet-európai gazdaságok lehetőségeit sem érték el a reálbérek. Ezt azonban mind a gazdaságban, mind azon túl felismerték, és elindult egy bérfelzárkóztatás. Ismertette: Magyarországon 13 százalékos éves növekedés tapasztalható, 4 éve fokozatosan nő a reálkereset, a munkaerőhiány azonban továbbra is fennáll.

– Úgy gondoljuk, hogy a bérek növelésével lehet a szakemberek elvándorlását megakadályozni. Most az a kérdés, hogy lehet-e nagyobb ütemben a bérekre terhelődő járulékokat csökkenteni. Mi 4-5 százalékos csökkentést javasolunk, de felvetettük annak lehetőségét is, hogy ezzel párhuzamosan tovább kell emelni a béreket – mondta Palkovics Imre, hozzátéve: a magyar kormány szándéka az, hogy 2022-ig további 40 százalékkal nőjenek a reálbérek. „Erre mi reális esélyt látunk” – húzta alá.