Soha nem értettem az okát, de persze óriási örömmel veszem mindig, hogy antikvár-könyveket pár száz forintokért „dobálnak” az ember után a régiségvásárokon (néhány kivételtől eltekintve…). Nem értem, hiszen a ponyva mellett igen gyakran számomra szinte felbecsülhetetlen értékű kiadványokat is akár már 500-1000, de maximum 2-3 ezer forintért meg tudok szerezni – miközben volt rá példa, hogy évekig kutattam utánuk a különböző, régi könyveket árusító online kereskedésekben.

Ilyen volt Johan Huizinga A középkor alkonya című munkája is. Az igen nehezen fellelhető könyv az élet, a gondolkodás és a művészet formáit mutatja be Franciaországban és Németalföldön a XIV. és XV. században. A rendkívül olvasmányos műben az 1872-ben született holland történész kifejti: a késő középkor mindenben megnyilvánuló legfőbb jellegzetessége az élet feszültsége volt – egyszerre voltak jelen ugyanis a korábbi korszak kiüresedett maradványai és az új korszak még formálódó elemei. Ez magyarázza – vélekedik a szerző – az akkori ember szélsőséges hangulatingadozásait, amit egyszerre jellemzett harsány életigenlés és halálvárás, vallási fanatizmus, lovagiasság és kegyetlenség, asszonyszolgálat és nemi erőszak. Az elsőként 1919-ben kiadott könyv kitűnő munka, a kötetért adott pénz többszörösét is megfizettem volna.

Természetesen igyekszem mindig szépirodalmat is hazahozni, ezúttal egy újabb Dosztojevszkij-művel bővült a családi könyvtárunk. A félkegyelműt még nem olvastam, kíváncsian várom, mennyivel lesz könnyedebb olvasmány (minden bizonnyal nagyon), mint a Bűn és bűnhődés. A vaskos kötet főszereplője Lev Nyikolajevics Miskin herceg, a „jó ember” idealizált típusa, aki, noha nem túlzottan (de azért épp eléggé) okos, ugyanakkor gyermekien tiszta (ártatlan, kedves, naiv és megbocsátó). A herceg hosszas betegség után érkezik haza Oroszországba, és próbál – nem csak ő tehet róla, hogy tragikusan sikertelenül – beilleszkedni az ottani életbe. A félkegyelmű tartalmaz társadalomrajzot (talán szatírát is), és az íróra oly jellemző lélektani és önéletrajzi elemeket. Nem ígérkezik egy könnyed, Balaton partjára való olvasmánynak, de a szürke őszi délutánokra, estékre pont megfelel A félkegyelmű.

Bár az ősz első régiségvásárán „vékonyabb” volt a kínálat (az esőre hajló időjárás sokakat gondolkodóba ejtett talán, hogy el merjenek-e indulni istentisztelet előtt-után a belvárosba), azért tovább kutakodtam a másik nagy kedvenc után: Lőrincz L. László örök sláger, életművéből már csak egy-két kötet hiányzik, most sikerült egy újabb, korai művei közt számon tartott könyvvel gazdagodnom. Az elátkozott hajó főhőse ezúttal Cooley felügyelő, de a tartalmi összefoglalók szerint hasonlóan izgalmas, fordulatos nyomozást követhetünk végig a könyvben, mint a szerző bármely más történetében.

Már az új egyetemi szemeszterre készülve Szekfű Gyula egyik alapművére is sikerült rábukkanom a rengeteg színes Danielle Steel és Vavyan Fable könyv között. (Egy-két régiségkereskedőnél fordul csak elő sajnos, hogy témák szerint dobozolja be a könyveket…) A három nemzedék nagyhatású történeti panoráma, amelynek előterében a trianoni katasztrófa, az amputált nemzet traumája áll. Szekfű híres-hírhedt tanulmánya arra keresi a választ, hogy az 1867-es kiegyezés felszárnyaló pályaíve hol és miért tört meg, mi vezetett el az Osztrák-Magyar Monarchia szétaprózódásához, s a magyarság sorstragédiájához. Súlyos téma, súlyos gondolatok, az ilyen műveket lassan, megfontoltan, emésztgetve olvassa az ember, én is heteket-hónapokat szánok rá.

De persze addig is figyelem az antikkönyv-piacot, az októberi régiségvásár minden bizonnyal újabb felfedezésre váró könyvekkel, antik műtárgyakkal, régiségekkel várja majd a miskolciakat. Akinek jó ismerőse már egy-egy árus, annak könnyebb dolga van: csak megkérdezi, mi újjal tudnak szolgálni a számára, mások pedig hosszú perceket, órákat töltenek nézelődéssel a standoknál. Érdemes nyitva tartani a szemünket, hiszen sokszor valóban ritka érték bújik meg a kevésbé értékes között…

Mocsári László képgalériája!