1920 Június 4-e után óriási kár érte a magyarságot gazdaságilag, társadalmilag egyaránt, ami mély nyomott hagyott a magyar lelkekben. Az első világháború borzalmai nem okoztak akkora veszteséget mint a háborút lezáró békediktátum következményei. Évtizedeken keresztül még csak beszélni sem lehetett róla.

Trianon nélkül nem bomlott volna föl a monarchia sem 

Galambos István történész szerint ha a nagyhatalmak nem döntenek az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásáról, akkor ez később sem történt volna meg, annak ellenére, hogy voltak belső "feszítő erők".

A Történelmi Ismeretterjesztő Társulat Egyesület elnöke a nemzeti összetartozás napján ilyen feszítő erők között említette a nemzetiségek követeléseit, amelyek a monarchia bomlása felé mutattak.

A trianoni békeszerződésnek azért is lehetett a magyarokra nézve ilyen következménye, mert a franciák nem akarták, hogy Németország revansot vegyen, ezért fel kellett darabolni a lehetséges szövetséges monarchiát. 

Galambos István szerint a háború ellen szavazó magyar társadalmat meglepetésként érte a döntés igazságtalansága és az, hogy népszavazást sem írhattak ki a vitatott területeken.  Elmondta még, hogy a két világháború közti időszakban Trianon feldolgozása nehezen kezdődött meg, a szovjet uralom alatt pedig nem lehetett a határon túliakról beszélni, csak a rendszerváltás környékétől került ismét képbe a határon túliak ügye.